Nyolcszázmilliárd forintnyi fejlesztést terveznek a kulturális területeken
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be a terveket.
A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) közép- és hosszútávú stratégiájának ismertetéséről és a magyar kultúra nemzetépítő szerepéről tartott sajtótájékoztatón részletezte, hogy az Iparművészeti Múzeumra 168 milliárd forint, a Magyar Természettudományi Múzeumra 160 milliárd forint, a Magyar Nemzeti Múzeumra pedig 15 milliárd forint összegű fejlesztés jut.
Hankó Balázs felidézte, hogy az elmúlt években 650 milliárd forint értékű kulturális fejlesztés valósult meg Magyarországon, például a Liget projekt keretében. „Az európai uniós kulturális finanszírozás kétszeresét költjük átlagosan Magyarországon" – emelte ki.
Hankó Balázs tájékoztatása szerint az elmúlt évben ötvenmillióan látogatták meg a hazai kulturális intézményeket, ezen belül az itthoni múzeumokat hétmillióan keresték fel. Mint a miniszter mondta, megtörtént a megközelítőleg 25 millió műtárgyat tartalmazó Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átvilágítása és a szervezeti rancionalizálás.
Demeter Szilárd elkészítette a MNMKK közép és hosszú távú stratégiáját, melyet szerdán a kormány elfogadott. Ennek része az, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum váljon a világ száz legjobb múzeumának egyikévé – közölte Hankó Balázs.
A közgyűjteményi rendszer megújítása, a hatékonyság növelése és a digitalizációs fejlesztések révén Demeter Szilárd kiváló munkát végzett. Ezért új feladatkörrel folytatja tevékenységét, immár az egész magyar kultúra nemzetépítő szerepének megerősítéséért felelve – fogalmazott Hankó Balázs, majd hozzátette, hogy 2026. január 1-jétől a kulturális ágazatban dolgozó mintegy 41 ezer ember 15 százalékos béremelésben részesül.
A MNMKK elmúlt másfél éves fennállása óta tartott felmérés során kiderült, hogy a közgyűjteményeink az elmúlt évtizedek rossz, vagy meg nem hozott döntései miatt elég rossz állapotban vannak – mondta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke. Úgy gondolja, változtatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar közgyűjtemények betölthessék azt a stratégiai fontosságú szerepet, mely a „kulturális identitás" szempontjából nélkülözhetetlen.
Demeter szerint a közgyűjtemények leginkább olyan épületekben vannak, melyek nem ennek a funkciónak a betöltésére épültek, a klímaváltozás miatt pedig szükséges ezeknek az épületeknek a felújítása.
Demeter Szilárd köszönetét fejezte ki a kormány támogatásáért, hangsúlyozva, hogy a közgyűjtemények állapotának felmérése után most a megújítás feladata következik.
Az MNMKK elnöke kihívásnak jelölte meg a digitalizációt, valamint kiemelte, hogy érdemes volna megvizsgálni, hogyan lehetne a gazdaságot, a kultúrát és a technológiát oly módon „összeérinteni", hogy versenyképes kulturális intézmények jöjjenek létre.
Demeter Szilárd fontosnak nevezte a mérőszámok hozzárendelését a kulturális teljesítményhez. „Ez nem azt jelenti, hogy degradáljuk a művészek munkáját, hanem azt, hogy értékeljük" – hangsúlyozta.
Demeter Szilárd kiemelte: miniszterelnöki biztosként feladatának tere nemcsak Magyarországra és a Kárpát-medencére, hanem a diaszpóra magyarságára is fog vonatkozni, hiszen ők a „nagyköveteink a világban". Világraszóló kulturális nemzetépítésről lesz szó a jövőben – fűzte hozzá.
