A tárca közleménye szerint egyiptomi régészek az Újbirodalom korából (Kr. e. 1550–1070) származó sírokat találtak, és a bennük talált feliratok alapján azonosították, hogy kik nyugszanak bennük. A minisztérium közzétette a sírokban talált tárgyakról – közöttük a műtárgyakról és szobrokról – készült felvételeket.
A felfedezésről feltehetően a nyáron kiállítás nyílik a gízai piramisok közelében tavaly részlegesen megnyílt múzeumban, bár a hivatalos időpontot még nem erősítették meg. A múzeum több mint százezer kiállítási tárggyal mutatja majd be az ország gazdag ókori örökségét.
A Luxorban felfedezett sírok egyike Amum-em-Ipeté, aki Ámon isten papja volt. A sírt alaposan megrongálták, csak halotti bútorokat vivő emberekről és egy lakomáról készült ábrázolások maradtak meg. A többi sír a 18. dinasztia korából származik. Az egyik egy Baki nevű emberé, aki a gabonaraktárak felügyelője volt, míg a másik sírban egy S nevű férfi nyugodott, akinek számos tisztsége volt, többek között felügyelte az oázisban található Ámon-templomot, és az északi oázis írnoka és kormányzója volt.
Serif Fathi turisztikai és régészeti miniszter nagyon fontos tudományos és régészeti eredménynek nevezte a felfedezést, amelytől Egyiptom kulturális turizmusának további fellendülését várja.
Januárban Egyiptomban több felfedezést is tettek Luxor környékén. Ezek között volt egy ókori sziklasír és több, 3600 éves temetkezési akna. A Nílus nyugati partján, a Hatsepszut királynő Deir el-Bahri-i temetkezési templomához vezető út mentén bukkantak rájuk.
A tavalyi év végén, szintén Hatsepszut templomához közel, a dél-aszaszifi nekropoliszban tártak fel egy ókori sírt, amelyben tizenegy koporsó volt.
