A polgármester szeretné, ha az új igazgató időnként fő- vagy mellékszerepekre országosan ismert művészeket hívna a városba, ha a színház által menedzselt ingatlanokat jobban tudná hasznosítani, valamint azt is, ha a százfős társulat kohézióját erősítené. Annak is örülne, ha művészeti vezetőt nevezne ki. Herczeg T. Tamás így is fog tenni, és Tege Antal a jelöltje a posztra. „Egy békéscsabai művészeti vezető és egy, a színház világában sikereket és jó megítélést elérő menedzserigazgató jó induló párosnak tűnik” – fogalmazott.
Mint Herczeg T. Tamás a pályázatában írta,
„Ezek az előadások már előzetesen elnyerték a közönség tetszését, így nagyobb mozgásteret biztosítanak esztétikai formaviláguk progresszivitásához, a kreatív és modern megközelítések alkalmazásához” – jegyezte meg. Az ötéves időszak végére azonban a nagyszínpadon is szeretne elmozdulni a „komolyabb hangvételű, drámaibb, a jelenlegi színházi stílusoknak megfelelő, újítóbb formavilágú színházi előadások irányába”.
A kamara- és a stúdiószínházban már 2026 elejétől „művészileg magasabb kihívásokkal" próbálkozna, és ez a gyerekelőadások esetében is érvényes, mert – mint írta – „ha van tere az új színházi formák elfogadtatásának, akkor az itt van: a fiatalabb generációk számára, amelyek nyitottabbak a költői, metaforikus gondolkodásra, és még természetes módon érzékelik a színház játékosságát, teremtő erejét, vizuális kultúrájuk pedig a médiaeszközök dömpingjének köszönhetően a korábbi generációkéhoz képest messze fejlettebb”.
Az igazgató a darabok, rendezők és tervezők kiválasztásában erősen támaszkodna Tege Antalra, akit főrendezőnek nevez majd ki. Pályázatában számos darabot megnevezett, amelyet a következő években bemutatna, és több olyan színészt, rendezőt is, akit vendégművészként a színházba hívna. „Békéscsaba földrajzi adottságai lehetőséget kínálnak romániai magyar színházakkal való intenzív együttműködésekre” is, tette hozzá.
Fontosnak tartja a klasszikus és kortárs művek újragondolását, innovatív formanyelvek alkalmazását és a közönség folyamatos megszólítását. „Az intézmény művészeti igazgatásának felelőssége, hogy a közönséget új, eddig ismeretlen esztétikai élményekkel gazdagítsa – méghozzá úgy, hogy az előadások befogadhatók és értelmezhetők maradjanak a nézők számára” – írta.
A színház nem hagyományos feladatairól szólva leszögezte: a a város a Színitanház képzési portfóliójának újragondolásával jelentős feladatot vállalhat a magyar színházi szakma szakemberhiányának enyhítésében. Fontos lehetőség a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel való kapcsolat kialakítása is. Az 1993 óta működő, a színház által kiadott Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirattal szorosabb együttműködést kezdeményezne például az irodalmi pályázatok, a drámaírói felhívások, az online tartalomgyártás terén, a Magyar Művészeti Akadémia egyes tagozatait is bevonva.
Szakmai együttműködésre fog törekedni a dramaturg szakos hallgatókkal, akik bekapcsolódhatnak olyan alkotói és elemző munkába, mint a szövegfeldolgozások, a drámaadaptációk vagy a kritikai írások. „Az így létrejövő alkotói laboratóriumok ahhoz is hozzájárulnak, hogy a fiatal alkotók mint nyitott, szakmailag inspiráló városhoz kötődjenek Békéscsabához – fogalmazott. – Fontos lehetőségünk a pályakezdő színházi alkotókat a gyermek- és ifjúsági előadásokon keresztül bevonni, így biztosítva számukra a fejlődést és lehetőséget a pályájuk kezdetén” – tette hozzá.
A Békéscsabai Jókai Színház Mindentudás Színházi Egyeteme kiváló lehetőséget kínál a Színház- és Filmművészeti Egyetem elméleti intézeteivel, valamint a színművészképzés hallgatóival és az oktatói kar népszerű művészeivel való együttműködésre. Az eseménysorozat alkalmas lehet országos, sőt nemzetközi konferenciák megrendezésére is, amihez az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet biztosíthat hátteret – vélte a pályázatban.
A nyári Városházi Estékről szólva azt írta: szerinte el lehetne mozdulni tematikus irányba – és példaként egy Molière- vagy krimifesztivált említett –, amivel pályázati források is bevonhatók lennének.
Herczeg T. Tamás anyai nagyszülei révén kötődik Békéscsabához. 1999-ben a városban kezdte a pályáját színházi menedzserként, és első színpadi bemutatkozása is ott volt a Jézus Krisztus Szupersztár-előadásban (Kajafást játszotta szereposztási változás miatt). Az utóbbi években rendezőként dolgozott a békési vármegyeszékhelyen; legutóbbi munkája, a Jókai Mór és Munkácsy Mihály fiktív találkozásáról szóló, Idegenek és ismerősök című Zalán Tibor-dráma külföldre is eljutott.
A Budapesti Operettszínházban és a Magyar Állami Operaháznál kommunikációs és marketingigazgatóként, a Szegedi Szabadtéri Játékoknál igazgatóként működött, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének vezetője, egyetemi docens. Kinevezését egyhangúlag támogatta a békéscsabai közgyűlés.
