A 2024/2025-ös évad nyitányára tíz ősbemutatót és egy triptichont ajánlottunk, és igyekeztünk kielégíteni a zenés műfaj szerelmeseit is. De ez nem jelenti azt, hogy vége a kínálatnak, tehát mutatjuk, hova érdemes menni!
Vinnai András–Nagy Péter István: Vízkereszt, vagy amit forgattok
Vinnai András író és az előadás rendezője, Nagy Péter István elővették Shakespeare Vízkeresztjét, darabjaira szedték, és abban, amit abból összeraktak, minden is van. Hogyne lenne, ha itt Viola (Fjordmussen vezetéknévvel) egy fiatal, gendersemleges környezetvédő, aki hajótörést szenved egy olyan szigeten, amelynek egyik felén egy véres diktatúra, a másikon pedig egy hollywoodi blockbuster koppintásokra szakosodott filmstúdió, az Illíria Pictures Mozgóképgyártó Vállalat működik. A folytatásban nagyratörő kisstílűség, narcisztikus küldetéstudat és olykor alpáriságba hajló költészet váltakozik, hogy aztán zavarba ejtő helyeken kutassa a szerelem és a művészet misztériumát.
Kosztolányi – Bálint András estje
Bálint András így ajánlja az előadást: „43 éve mutattam be itt, a Radnótiban a Boldog, szomorú dal című Kosztolányi-estemet. Ez a mostani – ahogy Kosztolányi öniróniával emlegeti, a Beteg öregember panaszai. A nagy versek mellett számos önéletrajzi elem szerepel az estben: egy kései szerelem csodája, kórházi gyötrelmei, elszánt élniakarása. Személyesen szeretnék ezekről beszélni úgy, ahogyan a Radnóti, a Babits, a Márai, a Heltai- és a Szerb-estjeimben tettem. Mert ahogyan Kosztolányi írja: »Az író valakit önmagán keresztül lát meg, s ennek életét összekeveri a tulajdon életével.«”
Pass Andrea: Eltűnő ingerek
Az ősbemutatót a szerző, Pass Andrea rendezte, aki a darabért megkapta a Színházi Dramaturgok Céhétől az évad legjobb drámájáért járó díjat. A történet személyes ihletésű, és a soproni előadás rendezője, Kéri Kitty számára is fontos az érintettség: „Pass Andrea drámája az első perctől az utolsóig nem ereszt, megtapasztalhatjuk, hogy miképpen fogyatkoznak a korábban megszerzett ingerek, hogyan veszítjük el vagy éppen leljük meg kapcsolódási pontjainkat egymáshoz és az élethez az utolsó pillanatig. Megrendítően személyes történet, amelyben alkotótársam, Frank Flóra koreográfiája mélyebb rétegekkel emeli ki a dráma szürreális és tragikus elemeit, megrendítően tág horizontját. Huszonöt évesen vesztettem el édesapám, aki a zsigereimben, gesztusaimban él tovább. A veszteséget megélni sosem könnyű. De ahogy az előadásból is kiderül: nem vagyunk egyedül. Ez segít.”
Mikszáth Kálmán–Czene-Polgár Donát: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth Kálmán 1908-ban megjelent utolsó, nagy társadalmi regényét valós esemény, egy 1901-es „bácskai szenzáció” ihlette, amikor egy milliomos lányát egy lecsúszott dzsentri fia megszöktette. A tehetős apa látszólag beletörődött a házasságba, ám az esküvő napján külföldre küldte lányát, a vőlegény előkelő rokonságának pedig kijelentette, nem hajlandó a vagyonát rájuk áldozni; emellett a társadalmi tabló politikai árnyalatot is kap a szűk látókörű vidéki nemesek ábrázolásával. Békéscsabán nem korhű előadást készítenek, a vizualitás mellett a történetet is átértelmezik, és az 1990-es évekbe teszik át.
Örkény István: Tóték
Kovács Lehel rendezői pályájának újabb állomása Mátraszentanna, ahol Örkény István drámája játszódik. A tragikomédia ősbemutatója 1967-ben a Thália Színházban volt, a hely szellemén tehát nem múlik a siker. A Nézőművészeti Kft.-vel való együttműködésben készül az előadás, amelyben a Tótot játszó Mucsi Zoltán és az Őrnagy szerepében színre lépő Kovács Krisztián mellett Csarnóy Zsuzsanna, Kövesi Csenge és Tamási Zoltán látható. Könnyű dolguk lesz, hiszen mint Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye fogalmazott az olvasópróbán: „A darab a maga módján mindig aktuális, hiszen az emberi kiszolgáltatottság és a hatalom kiegészítik egymást. A kiszolgáltatott ember a hatalomnak alárendeltje lesz, a hatalom pedig megteremti a maga kisemberét és alávetettjét. Ez a fajta alapfelállás minden korban érvényes, azon túl, hogy hála istennek nagyon jól is van megírva.”
Esterházy Péter: Mercedes Benz
A Mercedes Benz Esterházy Péter utolsó drámája, melyet a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írt, és 2017 januárjában mutattak be Pozsonyban. Magyarul játszották már Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban, Szikora János rendezésében. A Vígszínház Házi Színpadán Zsótér Sándor viszi színre ezt a szellemi és nyelvi bravúrokkal teli, műfaji megnevezése szerint történelmi revüt, amely a 17. századtól a 20. századig követi az Esterházyak történetét, fő kérdése pedig az, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja.
Kislányom, mondd, hogy nem igaz!
A Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplója és Polcz Alaine Asszony a fronton című műve alapján készült előadás a második világháborúban fiatal asszonyként átélt borzalmakat dolgozza fel dokumentarista koncert-színházként Gardenö Klaudia rendezésében, Döbrösi Laura, Levko Esztella, Száger Zsuzsanna, valamint a Soharóza kórus közreműködésével.
