Március 18., csütörtök – Kik vagyunk – Fotográfiák képzőművészekről, a Műcsarnok virtuális megnyitója

Kiállító művészek:

Erdélyi Lajos | Escher Károly | Gink Károly | Koffán Károly | Máté Olga | Rónai Dénes | Székely Aladár | Tóth István | Vattay Elemér | Csontó Lajos | Czimbal Gyula | Déri Miklós | Fábián Évi | Janesch Péter | Kecskeméti Kálmán | Lugosi Lugo László | Pácser Attila | Sarkantyu Illés | Sulyok Miklós | Szilágyi Lenke 

A kiállítást megnyitja: Kurdy Fehér János költő, művészeti író. Köszöntőt mond: Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója. A megnyitót Bán András művészettörténész, műkritikus rövid kurátori tárlatvezetése zárja.

Március 19., péntek – Kippkopp és Tipptopp, a Kolibri Fészek előadása

Fotó: Szlovák Judit

Marék Veronika népszerű gesztenyehősét, Kippkoppot kísérhetjük el varázslatos, zenés kirándulásra. Felfedezhetjük vele erdő-mező kis lakóit, és szurkolhatunk azért, hogy megtalálja-e, akit oly régóta keres, aki hozzá olyan nagyon hasonlatos… Hát persze! Már jön is egy helikopter-falevélen Tipptopp, a gesztenyelány.

Március 20., szombat – A diktátor, a Vígszínház előadása

Fotó: Dömölky Dániel

Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. 

A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet. A diktátor Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.

A Chaplin család Magyarországon elsőként Eszenyi Enikőnek engedélyezte a mű színpadra állítását. Főbb szerepekben: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Hajduk Károly, Gados Béla, Szilágyi Csenge, Brasch Bence/Ember Márk, Lukács Sándor, Igó Éva, Király Dániel.

Március 21., vasárnap – Esszenciák: A Studio 5 szerzői estje

Studio 5
Fotó: Oláh Gergő

A Studio 5 évről évre megrendezett, tematikus Solti-termi koncertjeit mindig egy cél vezérli: az, hogy a nagyközönség és a kortárs zene között a lehető legtermészetesebb viszony jöjjön létre. E cél elérésének eszközéül most a magyar népzene legősibb formáját, a népdalt választották, amely népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg és fejez ki. A legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány által maradt ránk. A Studio 5 alkotói ezen az estén azt szeretnék megmutatni, hogy a magyar népdalok esszenciái hogyan integrálhatóak a 21. századi modern zenébe.

A koncerten öt ősbemutató hangzik majd el a Sonus Cordis Vonsónégyes előadásában, a művek között pedig felcsendülnek az ihletet adó népdalok Herczku Ágnes Fonogram- és eMeRTon-díjas népdalénekes tolmácsolásában.

Műsor: Virágh András Gábor: Árva vagyok, Szentpáli Roland: Delusion Fragments, Kutrik Bence: Sileo, Bella Máté: Aeolus, Solti Árpád: AI3I3A.

Március 22., hétfő – Schein Gábor: Ó, rinocérosz, a Magvető és a Líra Könyv online könyvbemutatója

Fotó forrása: az esemény Facebook-oldala

Az Ó, rinocérosz című kötetről Schein Gáborral Szegő János beszélget. Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal az ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel. Onnan kezdve, hogy „Europét, a szidóni szüzet egy rozmaringillatú, / fehér rinocérosz rabolta el”, egészen odáig, hogy „A rinocéroszellenes médiában napok óta terjed a hír, / hogy a járvány okozója, az úgynevezett patient zero, / egy indiai rinocérosz, aki nem volt hajlandó karanténba / vonulni.”

A könyv így lesz műfajok és műnemek határterületeit átlépő verses regény, groteszk szatírjáték, ironikus enciklopédia, Ovidius, Rabelais és Karl Kraus találkozása a karneváli állatkertben.

Március 23., kedd – Puszták népe, a Duna Művészegyüttes előadása

Fotó forrása: tancszinhaz.hu

A Duna Művészegyüttes táncszínházi előadása a dunántúli puszták népének kemény sorsa mellett bemutatja mindazon értékeket, amit a cselédek, zsellérek, pásztorok pusztán a létezésükből fakadóan létrehoztak: a népművészetet. Az előadásban Illyés Gyula szűkebb hazája, a Mezőföld tánckultúrájának bemutatásán túl megjelennek Magyarország más tájegységein valaha cselédsorban élők táncai is, például somogyi, sárközi zalai, felvidéki, szatmári falvak és a Hortobágy lakóinak táncai is.

Közreműködik: a Göncöl zenekar. Koreográfus: Hégli Dusán, Mihályi Gábor, Juhász Zsolt. Rendező: Juhász Zsolt.

Március 24., szerda – Jövőre, veled, ugyanitt, a Madách Színház előadása

Fotó forrása: madachszinhaz.hu

Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled, ugyanitt című vígjátékát, amelyért Tony-díjra, majd filmadaptációjáért az Oscar-díjra is jelölték. A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek. Az évek során a kaland mély emberi kapcsolattá válik…

Szereplők: Szemenyei János és Kovács Lotti. Rendező: Harangi Mária.

Nyitókép: ifj. Vidnyánszky Attila – A diktátor. Fotó: Dömölky Dániel.