Heuréka! – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. Ennek mintájára nevezte el Pólya György matematikus-fizikus heurisztikának azt a tudományos megismerési módot, amely nem pusztán logikai következtetéseken, hanem tapasztalatokon nyugvó próbálkozásokon alapul. Ennek tudományos rangra emelése éppen úgy magyar tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi találmány és elmélet. A kiállítás két friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének apropóján ad ízelítőt magyar tudósainak korszakalkotó felfedezéseiből, amelyek kiállták az idő próbáját és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.
A tárlat bemutatja többek között Bolyai János, Eötvös Loránd, Ifj. Rubik Ernő, Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác vagy Charles Simonyi, Freund Tamás és Barabási Albert-László munkásságát. A látogató elmerülhet a térben rejlő kreatív lehetőségekben, rácsodálkozhat arra a lendületre, amellyel az emberiség meghódította a világűrt, elkalandozhat a virtuális valóság alapjául szolgáló energetikai kutatások és a számítógép forrásvidékére, illetve a testi és lelki egészséget támogató felfedezések világába is.
A népszerű találmányokat, tudományos eredményeket, létrehozóikat és a köztük lévő kapcsolódásokat négy tematikus blokk mutatja be. A Dimenziók a térben többek között Eötvös torziós ingáját és Barabási komplex hálózatok elméletének kutatását ismerteti. A távolság leküzdése részben szerepel Pavlics Ferenc első holdjárója, amely részt vett az Apollo-programban, vagy Puskás Tivadar telefonhírmondója. Az infókorszak kapujában részben többek között Jedlik Ányos dinamója, Neumann János számítógépekhez vezető elméletei és Charles Simonyi mai szoftvereket meghatározó munkássága kerül középpontba. A Fókuszban az ember blokkban pedig friss Nobel-díjasaink mellett Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert világraszóló eredményeiről mesélnek a tablók.
