Barabási Albert-László hálózatkutató professzor_Fotó_Várkapitányság.jpg

Ezen a kiállításon kiderül a magyar géniusz titka

Világhírű magyar tudósok munkásságát gyűjti egybe a Várkert Bazár új szabadtéri tárlata. Az izgalmas válogatás Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja apropóján mutatja be azokat a kimagasló tudományos eredményeket, amelyek számos területen ma is visszaköszönnek a járványkezeléstől az űrkutatáson át a mindennapi szórakozásig.

Heuréka! – kiáltotta Arkhimédész, amikor a legenda szerint fürdés közben felfedezte a felhajtóerőt. Ennek mintájára nevezte el Pólya György matematikus-fizikus heurisztikának azt a tudományos megismerési módot, amely nem pusztán logikai következtetéseken, hanem tapasztalatokon nyugvó próbálkozásokon alapul. Ennek tudományos rangra emelése éppen úgy magyar tudóshoz köthető, ahogyan a Rubik-kockától a flow-élményig, a televíziótól az mRNS-technológiáig megannyi találmány és elmélet. A kiállítás két friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének apropóján ad ízelítőt magyar tudósainak korszakalkotó felfedezéseiből, amelyek kiállták az idő próbáját és hozzájárultak jelen világunk alakulásához.

A tárlat bemutatja többek között Bolyai János, Eötvös Loránd, Ifj. Rubik Ernő, Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác vagy Charles Simonyi, Freund Tamás és Barabási Albert-László munkásságát. A látogató elmerülhet a térben rejlő kreatív lehetőségekben, rácsodálkozhat arra a lendületre, amellyel az emberiség meghódította a világűrt, elkalandozhat a virtuális valóság alapjául szolgáló energetikai kutatások és a számítógép forrásvidékére, illetve a testi és lelki egészséget támogató felfedezések világába is.

Freund Tamás a Heuréka! A magyar géniusz nyomában kiállításon. Fotó: Várkapitányság
Freund Tamás a Heuréka! – A magyar géniusz nyomában kiállításon. Fotó: Várkapitányság

A népszerű találmányokat, tudományos eredményeket, létrehozóikat és a köztük lévő kapcsolódásokat négy tematikus blokk mutatja be. A Dimenziók a térben többek között Eötvös torziós ingáját és Barabási komplex hálózatok elméletének kutatását ismerteti. A távolság leküzdése részben szerepel Pavlics Ferenc első holdjárója, amely részt vett az Apollo-programban, vagy Puskás Tivadar telefonhírmondója.  Az infókorszak kapujában részben többek között Jedlik Ányos dinamója, Neumann János számítógépekhez vezető elméletei és Charles Simonyi mai szoftvereket meghatározó munkássága kerül középpontba. A Fókuszban az ember blokkban pedig friss Nobel-díjasaink mellett Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert világraszóló eredményeiről mesélnek a tablók.

A Várkert Bazár népszerű sétahelyszínén megtekinthető 16 darab szabadon álló, kivilágított installációban összesen 32 tablófelület hozza közelebb 52 magyar feltaláló jelentős felfedezését. A tárlat kurátora Gál Vilmos történész-muzeológus. A kiállítás november végéig tekinthető meg ingyenesen a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A kiállításhoz különleges kísérőprogramok is kapcsolódnak: október 26-án Gál Vilmos kurátor és Domokos Gábor, a Gömböc egyik megalkotója tart tárlatvezetést.

Ez is érdekelheti

Barabási Albert-László vásznai megmutatják, amit nem szabad megmutatni

A világhírű hálózatkutató a könyvbetiltás témáját körüljárva kísérletezett azzal, hogy a dataista tartalmait hogyan tudja lefordítani a képzőművészet nyelvére. Videónkban erről kérdeztük.

„A jobb és a bal agyféltekét is megmozgatják” – Barabási Albert-László tárlatvezetése

Hogyan kapcsolódnak a DNS-kutatások eredményei a bölcsészettudományi vagy matematikai tanulmányokhoz? Milyen esztétika fedezhető fel a közöttük fennálló összefüggésekben? A Referenciapontok és -vonalak című kiállítás ezekre a kérdésekre adja meg a választ.

Barabási Albert-László: „Én csak élő művésztől veszek képet”

A saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy a tudományos gondolkodás bizony művészi vonásokat is mutathat, amennyiben ellátogatunk a BarabásiLab és a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című közös kiállítására. A járvány miatt novemberben bezárt kiállítás újra látogatható.

Aki nélkül nem lenne Word és Excel – Charles Simonyi szoftverfejlesztő 75 éves

Szeptember 10-én tölti be hetvenötödik életévet Charles Simonyi magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és az Excel atyja, a célirányos programozás kifejlesztője, a világ ötödik űrturistája.