Hírmozaik – április 25.

Kihajtási ünnepet tartottak a Hortobágyon

A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtották a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindították a jószágokat a nyári legelőhelyekre – tájékoztatta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) az MTI-t.

Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként.

Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok „megfogadása" is.

A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100–150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része.

Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte.

Tizedjére is megrendezik a Műtárgyak Éjszakáját

Május 14. és 16. között, hetven fővárosi helyszínen több mint 120 programmal rendezik meg a Műtárgyak Éjszakája Fesztivált – tájékoztattak a szervezők.

Mint írják, a műtárgyak legkülönbözőbb kategóriái, a képző- és iparművészet, az építészet bármely területe iránt érdeklődők is megtalálhatják a programban azokat a rendezvényeket, amelyeken új élményekkel és új tudással gazdagodhatnak.

A közlemény szerint egyes programok inkább a műtárgyak világában már alaposabb ismeretekkel rendelkezőket szólítják meg, míg mások ideális lehetőséget kínálnak a „beszállásra”, azaz az információ- és tapasztalatszerzésre egy korábban kevésbé ismert területen.

Az idei fesztivál kiemelt témája a művészet gyógyító ereje. Kiemelt szerepet kap, miként támogatja a műélvezet a személyes feltöltődést, az érzelmi feldolgozást és a kreatív gondolkodást.

A kezdeményezéshez csatlakozott idén mások mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Pesti Vigadó és a Light Art Museum. A rendezvény szervezője a műtárgy.com.

Bővebb információ és a részletes program a helyszínek teljes listájával ide kattintva olvasható.

Átadták a Borászok Borásza elismerést

A 2025-ben elhunyt Kiss Gábor villányi bortermelőnek ítélték oda a 2026-os Borászok Borásza elismerést. A díjat Kiss Gábor édesapja, id. Kiss Gábor vette át Gál Tibortól, a 2025-ös év Borászok Borászától péntek este Budapesten – írja az MTI.

Gál Tibor hangsúlyozta: a 2025 decemberében tragikusan fiatalon elhunyt Kiss Gábor neve szinte a kezdetek óta szerepel a jelöltek listáján, sőt több alkalommal bejutott már az ötös döntőbe is.

A Jövő Borásza díjat Gajdócsi András borászhallgató kapta, aki egymillió forint ösztöndíjat is elnyert külföldi szakmai gyakorlatra. Az elismerést Prőhle Gergely, a Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumi elnöke és Demeter Zoltán, a Borászok Borásza díj első kitüntetettje adta át.

A Borászok Barátja elismerésben Szigethy Gábor író, színháztörténész részesült. A díjat – melyet ezúttal Heimann Zoltán, a Borászok Borásza díj korábbi kitüntetettje és Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója adott át – olyan civil személyiség kaphatja meg, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviseli a magyar bor érdekeit és nagyban segíti a magyar borászok munkáját.

Kiss Gábor a husadik Borászok Borásza, így ő kaphatja meg a huszadik csillagot a Borászok Borásza Csillagok sétányán, amely Budapest belvárosában, a Zrínyi utcában található.

Új közösségi tér és alkotóműhely nyílt a Szabó Ervin Könyvtárban

Új közösségi térrel és alkotóműhellyel bővült a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára (FSZEK) – írja az MTI.

Az intézmény közlése szerint az új tér a könyvtár megváltozó szerepére reflektál, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók ne csak fogyasztói, hanem aktív szereplői legyenek a tudás megosztásának és alakításának.

Az új közösségi tér az Európai Unió Horizon Europe programja által támogatott make-a-thek projekt keretében jött létre. Az európai együttműködés célja, hogy újragondolja a könyvtárak szerepét.

A make-a-thek program keretében a Központi Könyvtárban kialakított MetszésPont mellett a FSZEK Körúti Könyvtárában és a FSZEK Kálvária téri Könyvtárában is számos programmal (előadásokkal, workshopokkal) várják az érdeklődőket.

A programokról és a projektről további információ itt olvasható.

Kiosztották a Savaria Filmszemle díjait

A mustrára idén 168 alkotás érkezett, amelyek közül több kategóriában hirdettek győzteseket és különdíjasokat. Életműdíjat kapott Reviczky Gábor, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, valamint Novák Emil operatőr, rendező – közölte a szombathelyi szemlét szervező Savaria Filmakadémia Egyesület az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Okosan az oktatásban kategóriájában a diákfilm – film kategória első díját Boti Lóránt és Márkus Marcell Na, hogy állsz? című alkotása nyerte el, míg a diákfilm – rövidfilm kategóriában Peresztegi Mirkó Ahogy nekem tetszik című munkája bizonyult a legjobbnak. Gyermekvédelmi különdíjat Zakinszky Emina és Fazekas Áron Válasz nélkül című filmje kapott. Különdíjas okleveles elismerésben többek között Balogh Petra Edina, Peresztegi Hanna, Galusz Áron és Kunos Gyula Patrik, valamint Varga Anna Boglárka részesült.

A Nemzeti értékeink kategóriában az első helyezést a Bölöni – az erdélyi legenda című film (Kollarik Tamás, Szabó Attila) nyerte el, a második helyen a Nicola Tesla – a fény gyermeke (Takó Sándor, Bánovits Ottó), a harmadikon pedig A tűz szájából (Zsigmond Dezső) végzett. A kategóriában több különdíjat is kiosztottak, egyebek mellett Berta Enikő és Buda János, valamint László Gábor és más alkotók munkáit ismerték el.

A Zene, képzőművészet kategória győztese a Várdai – non solo cello című film lett (Száraz Eszter, Ecsedy Márton), a második helyen a Fénykép (Herczeg Zsolt), a harmadikon a Látni a láthatatlant végzett. Különdíjat kapott a többi között a Fischer Ivánról szóló portréfilm, valamint a Kétszer születtem és az Alapítók és ősök – a szentendrei művésztelep születése című alkotás.

A Népművészet kategóriában az első helyezett A norvég prímásnő (Buda János, Lovas Hajni, Berta Enikő), a második A tűz varázsa (Póka Nándor, Fülöp Attila), a harmadik pedig A megtisztító korom (Kovács László) lett; különdíjat a Nincs ünnepünk, nincs szabadságunk című film kapott.

A diák kategóriában az első díjat A mester (S. Papp Máté és alkotótársai), a másodikat az Ugar (Nagyistók Edit, Tóth Botond), a harmadikat a Szilánkzóna (Bóta Dániel) nyerte el. Különdíjban részesült a többi között az Ólomkatona, valamint az Arturia című alkotás is.

A Schmidt Éva-díjat Végh Attila Az erdő szelleme című filmjéért kapta.

Nyitókép: szürkemarha-gulyát hajtanak téli szálláshelyükről nyári legelőjükre a Hortobágyon 2026. április 24-én. Fotó: MTI/Derencsényi István