Hírmozaik – március 30.

A Kárpát-medence legnagyobb élő népművészeti eseménye

A negyvenötödik alkalommal megrendezésre kerülő Táncháztalálkozó április 24–26. között várja a látogatókat. A fesztivál fő helyszíne idén is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, ahol a küzdőtéren zajlanak majd az egymást váltó táncházak, és a hatalmas teret betölti a táncosok és a népművészeti vásár forgataga. Az aréna kisebb-nagyobb termeiben párhuzamosan futó programkavalkád színesíti az élményt, biztosítva, hogy minden korosztály és érdeklődő megtalálja a kedvére valót.

Idei aktualitás a Táncháztalálkozón a „Fordulj, kedves lovam...” – népzenei szemle Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. A szemle célja: Kallós Zoltán erdélyi népzenekutató szellemi hagyatékának széles körű megismertetése a nagyközönséggel, hangszeres tánczenei hagyományaink által. A népzenei szemle meghirdetője a Táncház Egyesület, együttműködve a Hagyományok Házával, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. A szemle résztvevői: magyarországi és határon túli népzeneoktatási műhelyek, művészeti iskolák együttesei, hagyományos hangszeres felállásban és stílusban muzsikáló népzenei együttesek, már működő vagy kifejezetten a szemlére alakult zenekarok, azokban opcionálisan részt vevő énekesek.

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is a Táncháztalálkozó keretében kerül megrendezésre a „Tedd ki a pontot!” XXVII. Nemzetközi Legényesverseny és az „A te lábad a fűzfavessző” VI. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Legényesverseny is.

A háromnapos programsorozat idén is a péntek esti „Halljunk szót…!” című nyitótáncházzal veszi kezdetét a Fonó Budai Zeneházban, ahol a világ minden részéről érkező táncházkedvelők találkozhatnak.

A negyvenötödik Táncháztalálkozó a Budapest Sportaréna küzdőterén az Aprók bálja programrésszel indul, amelynek különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben.

További információ a Táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes jegyekről és jegyvásárlásról itt található.

Húsvétkor megnyitják a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható kertjeit

Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak. Idén húsvétkor három nap erejéig vezetett sétákon az Érseki Palota kertjét is bejárhatjuk majd, a várnegyed megújuló zöld tereiben ráadásul számos olyan növényt is láthatunk, amely a Bibliában és a keresztény hagyományban fontos jelképként jelenik meg. 

A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre – többek között ezt a két kertet is felfedezhetik a látogatók idén húsvéttól a veszprémi várnegyedben. A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró-Giczey Ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.

A Szent György-kápolna előtt egy különleges vörös tölgy áll, amely az épülethez kötődő legendára is utal. Szent István király fia, Szent Imre herceg a hagyomány szerint ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat, a fa levelei pedig évről évre november elején, Szent Imre ünnepére válnak vörössé. A főhomlokzat kialakításában így aztán Erdey Dezső Szent Imre-szobra mellett a vörös tölgy is fontos szerepet kapott – a portikusz, vagyis a fedett előcsarnok teteje éppen azért áttört, hogy teret adjon a fa lombjának további fejlődéséhez.

Nem ez az egyetlen egyházi szimbólum, amely a növényválasztásban visszaköszön – a várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága, de az angyali üdvözlet miatt Gábriel arkangyalhoz is köthető, ahogy Szent Imre, Szent Anna és Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájában is fontos motívum.

A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távol tartásához kapcsolódik. A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa Szűz Mária szimbóluma, és tövistelen rózsafajtaként a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal, míg a harangláb szintén Mária-jelkép, amely galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is.

Diákfilmteszt

Rajt-cél győzelemmel, magasan a mezőny fölé emelkedve nyerte meg több mint 20 ezer indulóból Győrfi Balázs a Nagy Magyar Filmteszt Diákoknak országos vetélkedőt. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tizenkettedikes tanulója nemcsak nézi az alkotásokat, hanem maga is rövidfilmeket gyárt.

Kilencedik alkalommal rendezte meg a DUE Médiahálózat a Nagy Magyar Filmteszt Diákoknak versenyét a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Az edukatív játékot azzal a céllal indították, hogy a 14–20 év közötti fiataloknak szórakoztatva adjanak képet és tudást a magyar filmekről, sorozatokról, alkotókról. A háromfordulós játékba a filmteszt.hu oldalon lehetett bekapcsolódni. A több mint 20 ezer résztvevőből a második fordulóba az online tesztkitöltésen legjobb eredményt elérő 14 és 20 év közötti játékosok kaptak meghívást. A több száz középdöntős Budapesten, az UP Rendezvénytérben mérkőzött meg egymással, és közülük a legjobb tíz került a döntőbe.

A Filmtesztet Győrfi Balázs viszonylag simán, rajt-cél győzelemmel nyerte meg. Mögötte végzett Dömők Zsófia, harmadik lett Csuka Róbert Kristóf. Győrfi Balázs a győzelmét azzal magyarázta, hogy nagykanállal fogyasztja a filmeket, köztük a magyar alkotásokat. Mi több, nemcsak nézi, hanem készíti is azokat: bátyjával, barátaival már több kisfilmet gyártott, melyekben a zsánereket, köztük a horrort és a komédiát ütköztetik. És bár hiába a nagy filmes tudása, egészen máshol képzeli el a jövőjét: jelenleg a biológia és a kémia középiskolai tudásanyagát magolva orvosi egyetemre készül.

A nyereményeket Káel Csaba mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos adta át. A díjátadón a döntősökhöz és a nézőkhöz szólva elmondta: a jövőben szeretnék elérni, hogy minél több magyar filmet láthassanak a fiatalok. Ennek az egyik tárháza a Filmio.hu, a magyar filmek streaminggyűjteménye, amely hétről hétre gyarapszik felújított klasszikus filmekkel és a legújabb magyar alkotásokkal, mozifilmekkel, tévéfilmekkel, sorozatokkal.

Megosztott fődíj a Komlói Amatőr Színházi Találkozón

A Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) idei tíz versenyelőadásában székesfehérvári, lendvai, gödöllői, bajai, körmendi, pécsi és komlói társulatok vettek részt. A produkciókat Györgyi Anna Jászai-díjas színművész, Regős János rendező, az amatőr színházi mozgalom képviselője és Pataki András Jászai-díjas rendező, érdemes művész értékelte. Döntésük alapján a 12. KASZT fődíját megosztva kapta meg a pécsi Escargo Szobaszínház Lola Blau és a lendvai DiáXinpad A békéhez erő kell című produkciója. Második lett a bajai Rábl Színpad Max Frisch Játék az életrajzzal című írása nyomán készült „B" opció, egy alternatív élet kísérlete című produkciója, a harmadik pedig a komlói Súgólyuk Színház Oh, megtestesült Erény című előadása. A legjobb dramaturgnak Somos Ákost választották, a székesfehérvári Teleki Diákszínpad Az 56-os szín előadásáért. A legjobb rendezői díjat a gödöllői Club Színház Janne Teller Semmi című előadásának színpadra állításáért Halász Tibor vehette át.

Pier Giorgio Morandi vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat

Gioachino Rossini és Wolfgang Amadeus Mozart művei szólalnak meg április 1-jén a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén Pier Giorgio Morandi vezényletével a Müpában. A koncerten Wolfgang Amadeus Mozart kevéssé ismert művei és Gioachino Rossini Stabat Mater című, drámai erejű alkotása csendül fel kiváló szólisták, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közreműködésével.

A bevezetőül megszólaló Mozart-mű, a d-moll Kyrie igazi kuriózum. Rossini Stabat Matere kései mű, amely akkor keletkezett, amikor a nagy sikereket arató operaszerző már felhagyott a színpadi művek komponálásával. Az alkotó műfaji elkötelezettségének nyomait azonban félreérthetetlenül magán viseli, erre utal a mű sokszor figyelmet keltő operás hangütése.

Mozart színpadi kísérőzenéje, a Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) – amelyből zenekari részletek hangzanak el – a bécsi színpadi szerző, Tobias Philipp von Gebler drámájához született. Érdekessége, hogy A varázsfuvola előfutára, erre utal az egyiptomi tematika, a zenében megnyilvánuló szabadkőműves hatás és a rituális karakter, a hangvétel komolysága.

A jelentős karmesterek között sok a különlegesen sokoldalú muzsikus. Pier Giorgio Morandi hangszeres előadónak sem átlagos tudású, hiszen tíz esztendőn át volt a milánói Scala szóló oboása, emellett zeneszerzés tanulmányokat is végzett. A vezénylés művészetét a salzburgi Mozarteumban tanulta, ezt követően a legendás Tanglewoodban folytatta tovább stúdiumait, például Leonard Bernstein és Ozava Szeidzsi mellett. A magyar zeneélethez régi és szoros szálak fűzik, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak visszatérő vendége, a Magyar Állami Operaházban 1990 óta üdvözölheti újra és újra a közönség.

Életre kel Az oroszlánkirály a Margitszigeten

Különleges, érzelmekkel teli nyárestével készül a Margitszigeti Színház a családoknak: május 30-án a legendás Walt Disney-alkotás, Az oroszlánkirály filmkoncert kiváló gyereknapi program lehet, mely minden érzéket megmozgat. Az ikonikus filmet óriáskivetítőn, a csillagos ég alatt élvezheti a közönség, ahol a szavannákat idéző szellő borzongat, az Oscar- és Grammy-díjas Elton John felejthetetlen dalait és Lebo M legendás kórusait pedig élőben a Danubia Zenekar kíséri, Stefan Geiger vezényletével. A Margitszigeti Színház egész napos gyereknapi programjának megkoronázása Szimba királlyá válásának története.

A Margitszigeti Színház május 30-án, szombaton délelőtt – már hagyományosan – gyereknapi eseménnyel készül, melyre várja a kicsiket és nagyokat. A nap során a természetvédelem, környezetünk, az állatok és a kreativitás kerül a középpontba sok zenével, játékkal és izgalmas találkozásokkal.

A programot egy vidám, interaktív koncert nyitja majd, ahol a legkisebbek is együtt énekelhetnek és játszhatnak. A délelőtt során izgalmas ismeretterjesztő előadásokkal fedezhetik fel a látogatók a természet csodáit: szó lesz a szavannák különleges állatairól, valamint a természetvédelem fontosságáról is – játékos, gyerekbarát formában. Különleges programként érkezik a Budakeszi Vadasparkból Farkas Ádám, aki Otthonunk kicsiny hősei címmel tart majd interaktív állatbemutatót.

Címlapfotó: A XXXVI. Országos Táncháztalálkozó résztvevői a Papp László Budapest Sportarénában 2017. április 23-án. Fotó: Kallos Bea / MTI