Hírmozaik – szeptember 10.

A Pécsi Iskolát bemutató tárlat nyílik a HAB-ban 

A Pécsi Iskola művészeti irányzatát mutatja be a Hungarian Art & Business (HAB) új időszaki kiállítása. A SzínPhonia. A Pécsi Iskola. A Művészeti Kar 30 éve című tárlat a Pécshez és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szellemi közegéhez kapcsolódó, több generáción átívelő alkotói kapcsolatokon keresztül vizsgálja azt a művészeti gondolkodásmódot, amely egyszerre épít a hagyományokra és reagál a jelen kihívásaira. A Vékony Délia és Bullás József kurátori koncepciójára épülő kiállítás szeptember 11. és november 15. között látható az Andrássy úti művészeti központban.

Pécs a hivatalos szocialista kultúrpolitika ellenére már az 1960-as években a magyar és a közép-európai kortárs művészet egyik központjává vált. A képzőművészetben meghatározó szerepet játszott Martyn Ferenc, majd tanítványai, köztük Lantos Ferenc és Keserü Ilona. Lantos Ferenc tevékenységéhez kapcsolódva bontakozott ki a Pécsi Műhely progresszív művészeti irányzata, Keserü Ilona meghatározó festészeti ars poeticája pedig a mai napig hangsúlyos. A szobrászati alapok Bencsik István és Rétfalvi Sándor nevéhez köthetők.

A tárlat középpontjában a Pécsi Iskola vizuális karakterei, vagyis a szín és a forma autonómiája, az absztrakció és a geometrikus gondolkodás áll, miközben a Pécsi Műhely öröksége révén a konceptuális művészet, a fotó, a performativitás és a land art is megjelenik. A válogatásban 32 művész munkája látható, köztük olyan meghatározó alkotók művei, mint Keserü Ilona, Lantos Ferenc, Bencsik István, Rétfalvi Sándor és Pinczehelyi Sándor – valamint a Pécsi Iskola szellemiségét jelentősen meghatározó Martyn Ferenc és a rokonlelkű Victor Vasarely.

A Magyar Népdal Napja a Néprajzi Múzeumban

Hogyan kezdődött a népzene gyűjtése? Kik indultak el először faluról falura, hogy megőrizzék az emberek emlékezetében élő dalokat? Hogyan kerültek a népdalok a fonográfhengerekre, a gramofonlemezekre, majd a magnószalagokra és a digitális archívumokba? – a látogatók ezt az izgalmas, több mint százéves utat járhatják be szeptember 13-án a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában.

Ma már talán természetesnek vesszük, hogy a régi népdalokat felvételeken hallgathatjuk, kottákból tanulmányozhatjuk, vagy archívumokban kereshetünk közöttük. De a 19. század derekán még korántsem volt egyértelmű, mit is nevezünk népdalnak. Az első gyűjteményekben ezért sok népies műdal és más, nem eredeti formájában lejegyzett dallam is szerepelt. A dalokat gyakran emlékezetből írták le – és előfordult, hogy közben „javítottak” is rajtuk.

A változást azok a gyűjtők hozták el, akik nemcsak a dalokat akarták megmenteni, hanem úgy szerették volna rögzíteni őket, ahogyan valóban elhangzottak. Ebben úttörő szerepe volt Vikár Bélának, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak és Lajtha Lászlónak, míg a száz éve született Kallós Zoltán gyűjtéseiből több mint hatszáz dallam lejegyzése került a múzeum gyűjteményébe. Az 1990-es évektől a digitális technika új lehetőségeket nyitott a népzenei gyűjtésben, ma már nemcsak a dallamot őrizhetjük meg, hanem azt is, hogyan játszanak a zenészek, milyen gesztusok és mozdulatok kísérik az előadást. A Néprajzi Múzeum hangarchívumában több mint egy évszázad gyűjtőmunkájának emlékei sorakoznak. A népdal napján az érdeklődők nyomon követhetik a népdal útját – a falvakban elhangzó dallamoktól egészen a múzeumi archívumokig.

A részletes program itt olvasható.

Október elejéig lehet pályázni a legrangosabb állami építészeti és kulturális örökségvédelmi díjakra

Október 2-ig lehet pályázni a legrangosabb, a közlekedési és beruházási miniszter által adományozható állami építészeti díjakra, valamint a kulturális örökségvédelem területén a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által adományozható elismerésekre. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az építészeti díjak azoknak a szakembereknek a munkáját ismerik el, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárulnak a magyar építészet fejlődéséhez, épített környezetünk minőségéhez és értékeink megőrzéséhez.

A tájékoztatás szerint a Kós Károly-életműdíj, az Ybl Miklós-díj, a Mőcsényi Mihály-díj, a Pro Architektura díj, a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj, a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj pályaműveit szakmai bírálóbizottság fogadja be, értékeli és rangsorolja. Ezeket, valamint az Építők Elismerő Oklevelet adományozhatja oda a közlekedési és beruházási, valamint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A díjak adományozására vonatkozó javaslatok elektronikus benyújtására október 2-ig van lehetőség. A díjakat december 16-án, a magyar építészet napja alkalmából adják át.

Brian Eno újraindítja kiadóját, az Opal Recordsot

Brian Eno, az ambient zene atyja újraindítja korábbi legendás kiadóját, az 1987-ben alapított Opal Recordsot. A brit zenész, dalszerző két, hozzá kapcsolódó lemez újrakiadásával aktiválja az Opalt. Az egyik az általa 2005-ben készített Another Day on Earth, a másik a J. Peter Schwalm német zenésszel közösen rögzített Drawn From Life, amely először 2001-ben jelent meg. Mindkettő hosszú ideje beszerezhetetlen volt a piacon, újrakiadásuk dátuma október 16. – írta a mértékadó brit rockzenei szaklap, az uncut.co.uk. nyomán az MTI.

Az újraindulás bejelentését az Opal Records két, korábban kiadatlan koncertfelvétel videójával kísérte. Az Another Day on Earth-ön szereplő Caught Between a portugáliai Coliseu do Porto fesztiválról származik 2001-ből; a Persist, amelynek stúdióváltozata a Drawn From Life-ról való, Japánban, a Fuji Rock Festivalon filmezték le ugyanabban az évben.

Az Opal Records a nyolcvanas évek második felétől Brian Eno mellett olyan zenészek anyagait adta ki, mint Roger Eno, Harold Budd, Laraaji, Djivan Gaspa, Hugo Largo, a Zvuki Mu, Daniel Lanois, Jon Hassell és John Cale. Az Opal 1991 után nem szerződtetett új előadót, de időnként életjelet adott magáról, többek között a lemezboltok napjára időzített exkluzív kiadványokkal, egyéb megjelenésekkel és különleges eseményekkel.

Címlapfotó: A SzínPhonia, a Pécsi Iskola című kiállítás a sajtómegnyitó napján Budapesten, a Hungarian Art and Business (HAB) kortárs művészeti központban 2026. szeptember 10-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán