Thomas Edison bármennyire is zseniális feltaláló volt, néha rendesen benézte a dolgokat. Szerinte a „villamos áram hamarosan annyira olcsó lesz, hogy már nem is érdemes pénzt kérni érte”. Edison alaposan alábecsülte a villamos hálózat kiépítésének és fenntartásának, valamint az energia előállításának költségeit és azt is, hogy az egyik legfontosabb árucikké válik, aminek alaposan meg is kérik az árát.
Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation (DEC) alapítójának száját 1977-ben az a mondat hagyta el, hogy „nincs ok arra, hogy bárki is otthonában számítógépet akarjon”. Nézzünk ma körbe: még a zsebünkben is egy számítógép lapul. De a nála jóval ismertebb Bill Gates is azt jósolta 1981-ben, hogy 640 kilobájt memória elég kell legyen bárkinek. Ez ma már nevetségesen kevésnek tűnik, hiszen modern számítógépeink és telefonjaink sok gigabájtnyi memóriával működnek.
A trendek előrejelzése rendkívül nehéz, még azoknak a szakértőknek is, akik mélyen be vannak ágyazódva, esetleg még vezető helyen is vannak az iparágukban. Világunk ugyanis végtelenül komplex, a történések pedig számos, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőtől függenek, amelyek közül sok előre nem látható. A gazdasági, technológiai, társadalmi és kulturális folyamatok nem lineárisan alakulnak, ezért egyetlen váratlan esemény, innováció vagy áttörés is radikálisan megváltoztathatja az addigi irányokat.
Ilyen volt például az internet hatása, amit a nyolcvanas évek végén kevesen láttak előre. Az emberi kreativitás szintén kiszámíthatatlan, hiszen a történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy egy-egy váratlan újítás teljesen felborította az addigi status quót. Emellett a társadalom reakciói is befolyásolják a technológiai trendeket. Egy-egy ígéretes újítást elfogadhatnak, míg más esetben az emberek elutasítóan reagálnak, ami az adott technológia bukásához vezethet.
Az emberi viselkedés – amely gyakran irracionális döntéseken alapul, bármennyire is próbálják a közgazdasági modellek racionálisnak beállítani – tovább növeli az előrejelzések pontatlanságát. Még ha a technológiai fejlődés előre látható is, az emberek reakciói és a közösségi normák kiszámíthatatlan irányba terelhetik a dolgokat. Emellett a politikai és gazdasági instabilitás is jelentős szerepet játszik: a háborúk, válságok és politikai döntések egyik napról a másikra forgathatják fel az addigi folyamatokat. Végül az új technológiák körüli túlzott optimizmus, a techhype is gyakran félrevezet, a valóság felülírhatja a várakozásokat. Erre jó példa Elizabeth Holmes Theranos nevű biotechnológiai vállalata, amely azt ígérte, hogy egy vércseppből súlyos betegségeket is ki tud mutatni. Az alapító milliárdos csalás miatt ma már börtönben ül, 11 év vár rá.
A fentiekből is látszik, hogy mennyire nehéz a jövőt megjósolni. Most mégis egy olyan könyvről lesz szó, amely a trendeket próbálja felvázolni. A Holnap – Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről című könyv nem csupán a jövőről szóló elképzelések gyűjteménye, hanem átfogó útmutató is arról, hogyan készülhetünk fel a ránk váró, gyorsan változó világ kihívásaira.
A könyv koncepciója különleges: minden egyes területet két szempontból közelítenek meg az alkotók. Egyrészt a szakértők – közgazdász, szociológus, dietetikus, jogász, biológus – előrejelzik, milyen változások várhatók az adott területen, legyen szó világgazdaságról, munkáról, oktatásról, táplálkozásról, szexualitásról vagy éppen a globális ökoszisztémáról. Másrészt a pszichológusok arra keresik a választ, hogyan reagálhat az emberi psziché ezekre a változásokra, és milyen módon lehet felkészülni az egyre komplexebb kihívásokra. Az eredmény egy holisztikus, átfogó kötet, amely összesen 26 tanulmányt foglal magában, és egyedülálló képet fest a jövő potenciális irányairól.
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy bár a jövőre koncentrál, nem csúszik át a science fiction kategóriába. Az időkeret – a következő 10-15 év – szándékosan rövid, valószínűleg a szerkesztő is tisztában volt a trendelőrejelzések bizonytalan voltával. A szerzők célja ezért az, hogy reális képet adjanak arról, mi várható a közeljövőben, és hogyan érdemes felkészülni az átalakulásra. Ez különösen fontos, hiszen az elmúlt évek járványai, az ökológiai válságok és a geopolitikai feszültségek világossá tették, hogy a változás szinte mindenhol jelen van, és egyre gyorsabb ütemben történik.
A könyv egyik központi témája az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése, amely több fejezetben is hangsúlyosan megjelenik. A technológiai fejlődés jelentős átalakulást hoz a munka világában: úgynevezett hibrid hálózatok jönnek létre, amelyekben az ember és a gép szinte eggyé válik, különösen, amikor a virtuális valóságban mozgunk. Egyre több szó esik a technológiai munkanélküliségről, a rózsaszíngalléros munkák előretöréséről, a robotika és a távmunka szélesebb körű elterjedéséről is.
A változások azonban nem csupán a foglalkoztatás területét érintik. A könyv további fontos témái között szerepel az oktatás digitalizációja, az egészségügy átalakulása, valamint a szexualitás új formáinak megjelenése. A szextech, az aszexualitás térnyerése és a szex nélküli kapcsolatok mind új perspektívákat nyitnak a párkapcsolatok terén. Az öngondoskodás is mind hangsúlyosabbá válik, különösen az egészséggel foglalkozó fejezetekben, ahol a fizikai és lelki jólét megőrzése kerül előtérbe.
A spiritualitás és a kiüresedett vallásosság kérdése is terítékre kerül, mivel a modern vallási rendszerek egyre kevésbé képesek kapaszkodót nyújtani az emberek számára. Emellett a világgazdaság súlypontjainak Távol-Keletre helyeződése, az adósságkapitalizmus és a globalizáció részleges visszarendeződése szintén nagy hatással lesznek a jövő társadalmi folyamataira, csakúgy, mint a demokráciák gyengülése. Ezek mind olyan átfogó változások, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberiség jövőjét.
A trendek vizsgálata mellett a pszichológus szerzők azt vizsgálják, hogy ezek a fordulatok milyen hatással lesznek az emberi lélekre. Fontos lenne, hogy megértsük a körülöttünk zajló változásokat, mert ha átlátjuk azokat, akkor máris könnyebb elviselni őket.
Bár sokszor közhelynek tűnhet, hogy az összetartó szervezetek, társaságok csökkentik a szorongást, a könyvben bemutatott kutatások alátámasztják, hogy ez valóban így van. Az emberi kapcsolódások segítenek elviselni a szinte követhetetlenül gyors átalakulás miatti stresszt, így a jövőben még nagyobb szükség lesz a közösségi támogatásra.
A könyv által felvázolt jövőkép néhol borús: a világjárványok, a klímaválság és a túlnépesedés problémájával elkerülhetetlenül szembe kell néznünk. Ugyanakkor a pszichológiai megközelítések némi reményt is nyújtanak, hiszen az ember képes alkalmazkodni a legnehezebb körülményekhez is, ha tudatosan készül rá. A könyv minden fejezetének végén a szerzők tíz fontos tanácsot sorolnak fel, amelyek útmutatóként szolgálnak.
Összességében a Holnap rendkívül fontos mű, amely átfogó képet ad arról, mi vár ránk a következő évtizedekben és hogyan készülhetünk fel a változásokra. Bár a kötet stílusa néhol tankönyvszagú, máskor viszont kifejezetten olvasmányos, tartalmilag mindegyik írás releváns és gondolatébresztő. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy nem csupán a jövővel foglalkozik, hanem reflektál a jelen kihívásaira is, és gyakorlati tanácsokat nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan ne boruljunk meg tőlük.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
