Hősök kastélya volt, ma alkotóház

Ha a Zsennyei Alkotóház falai mesélni tudnának, alighanem mindenki tátaná a száját a csodálkozástól. A több száz éves kastély többek között a Bezerédj és a Békássy családnak adott otthont. Itt született az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc költő is.

A Zsennyei Alkotóház Vas megyében, Szombathelytől húsz kilométerre található, közel Zsennye faluhoz, impozáns környezetben, a középkori eredetű Bezerédj-kastélyban.

Mind a Bezerédj, mind a Békássy család meghatározó szerepet vállalt a magyar történelem nehéz időszakaiban: a 15. században élt Bezerédj György két fia, János és Zsigmond a huszitákkal szemben tanúsított bátorságukért Zsigmond királytól kaptak címert, több családtag a mohácsi csatában vesztette életét, Bezerédj Imre pedig II. Rákóczi Ferenc brigadérosa volt.

A kastély kertjében áll a néhány éve újból felfedezett Békássy Ferenc költő, műfordító, katonatiszt sírhelye, aki 1915-ben vesztette életét az orosz fronton. Az 1893. április hetedikén a kastélyban született Békássy Cambridge-ben, a King’s College-ben szerzett diplomát, első verspublikációi is Angliában jelentek meg. Tagja volt az elitnek számító Apostolok társaságának, olyan nagyságok mellett, mint John Maynard Keynes és Ludwig Wittgenstein.

Előbbihez – aki közgazdászként a Világbank megalapításában játszott kulcsszerepet – baráti viszony fűzte. Tehetségéről sokat elmond, hogy bár alig huszonkét évesen hunyt el, haláláról a Nyugat folyóiratban olyan költőóriások emlékeztek meg, mint Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Tóth Árpád.

Halála után verseit édesanyja jelentette meg magyarul, angolul pedig Virginia Woolf. 2008-ban egybegyűjtött írásait, 2013-ban szerelmes leveleit adták ki. „Méltatlanul elfelejtett, színes, zamatos költészete talán újra kiadásra kerül. Addig is, Babits tanulmánya őt emlékezetben tartja” – írta Weöres Sándor.

Cs. Szabó László jegyezte meg róla: „Nem volt akárki” – a mondat ma is megállja a helyét.

A kastély történetében többször is történt tulajdonosváltás, egyik korábbi birtokosa, Sennyey Károly 1838-ban tetemes kártyaadósságot okozott, ezért arra kényszerült, hogy eladja. A Bezerédjiek jelentkeztek vevőnek, később pedig hozzájuk házasodott be Békássy Ferenc apja.

Az épület a második világháború idején komoly károkat szenvedett, könyvtára és berendezése nagy része megsemmisült. 1949-ben államosították, a helyi TSZ magtárnak, raktárnak, irodának használta.

1953 nevezetes év volt a kastély életében: ekkor vették birtokba a Vas megyei képzőművészek. Kezdeményezésükre a Magyar Alkotóművészek Szövetsége próbálta meg használatra alkalmassá tenni és alkotóházzá alakítani a helyet. Bútorzatát a környező művészek gyűjtötték össze.

A művésztelep első vezetője Majtényi Károly szobrászművész volt. Az ország számos pontjáról érkező alkotók fordultak meg itt, többek között Nemes Nagy Ágnes, Molnár C. Pál, Ránki György és Ágh István is. A visszaemlékezések tanúsága szerint Szokolay Sándor Vérnász című műve az épület falai közt született meg.

Érdekesség, hogy a Szeleczky Zita, Jávor Pál, Csortos Gyula, Bilicsi Tivadar szereplésével 1940-ben forgatott Sok hűhó Emmiért egyes jeleneteit az épület körül vették fel. 1986-ban Presser Gábor és Stevanovity Dusan a Zsennyei Alkotóházban tervezte megírni egy televíziós mesesorozat zenéjét, azonban ez nem valósult meg, helyette viszont megszületett a nagysikerű Padlás.

2014-ben az épület a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. fenntartásába került, ezt követően a Zsennyei Alkotóház teljes felújításon esett át. A munkálatok alatt az alkotóház tetejét lecserélték, valamint az antik bútorokat restaurálták. A Munkácsy-terem átalakítása lehetővé tette, hogy zenei próbákra, kiállítások rendezésére is alkalmas tér jöjjön létre. Megújult a tizennyolc hektáros őspark, új hidakkal, padokkal, kavicsos erdei úttal téve még emlékezetesebbé a látogatással járó élményt.

2016-ban jelentős alakításon esett át a Műhelyház is, ennek emeleti terme közel negyven fő befogadására alkalmas, klímával ellátott konferenciaterem lett. Az alsó szinten kertes apartmanokat létesítettek, hogy minél kényelmesebbé tegyék a képzőművészek számára az alkotást.

Az alkotóház szolgáltatásait nemcsak művészek vehetik igénybe: a festői környezetben álló kastély egész évben várja a vendégeket.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond