Annak idején Mozart nevezte el operettnek ? szó szerint kis operának vagy operácskának ? azt a színpadi, zenei műfajt, amely hírnevet hozott Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének. Már Mozart is szorgalmazta, hogy a zene ne csak az arisztokratákhoz, hanem minél több emberhez jusson el, a 19. században pedig az operett térnyerése erre egyre inkább lehetőséget teremtett.

 

296257_1024_kos_ry_emmi_kir_ly_sz_nh_z_1916
est.hu

Az operettben a szerelmi történet, a sok humoros részlet kapja a főszerepet, a cselekmény pedig prózai monológokban és párbeszédekben bontakozik ki, amelyeket egyszerűbb formálású áriák, dalok, kuplék, duettek és táncjelenetek szabdalnak fülbemászó dallamokkal, látványos tánclépésekkel. A történet pedig mindig happy enddel végződik. Nem csoda, hogy sokakat vonzott a nézőtérre.

 

A műfaj központja a 19. század második felében Bécs lett, a meghatározó zeneszerzője pedig Johann Strauss volt, aki a bécsi keringőt az operett zenei világába helyezte. Legsikeresebb művei: a Cigánybáró, amely Jókai Mór novelláját dolgozza fel, valamint a Denevér és az Egy éj Velencében. A bécsi korszak kiemelkedő zeneszerzője volt Oscar Strauss és Robert Stoltz is. Oscar Strauss elismerte az angol irányzat kiemelkedő szerzőpárosát, Gilbertet és Sullivant is. Mégis: a bécsi és úgy általában az operett új, fényes korszakát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fémjelezték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Lehár Ferenc A víg özvegy című műve még Amerikában, a Broadwayn is fogalommá vált. Mellettük azonban érdemes még megemlékeznünk több alkotóról is, akik a magyar operettet ismertté tették. Ők voltak többek között Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, De Fries Károly, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs.

 

A Magyar Operett Napján azonban mindenképpen szót kell ejtenünk Lehár Ferencről is, aki 1870. április 30-án született, és 1948. október 24-én hunyt el. A zeneszerző, operettkomponista és karmester a színpadra először hegedűsként lépett, emellett katonazenekarban játszott, és nem hullott az ölébe a siker. Sőt első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját. Ezt csak akkor adta fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsikert hozott a számára. Igazi hírnevet azonban A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem kapcsán szerzett. Bár mindig akadtak olyan vélemények, miszerint az operett sablonos műfaj, és nem a magaskultúra része, Lehár Ferenc szavaiból kiderül, mekkora kihívást jelentett megfelelni a közönség elvárásainak és mégis nagyot alkotni.

 

csardaskiralyno-original-63768
jegy.hu

?A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is? Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz ? nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól, és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán? ? írta a század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, aki műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát.

Nem hagyhatjuk ki cikkünkből Kálmán Imrét sem, aki 1882. október 24-én született és 1953. október 30-án hunyt el. Az zeneszerző és karmester fiatalon zongoristaként lépett a fővárosi közönség elé. Bár csodagyerekként ünnepelték, betegség miatt le kellett mondania a zongorista karrierről. A virtuóz ekkor kezdett a zeneszerzés iránt érdeklődni. Már első operettjét, a Tatárjárást is nagy sikerrel mutatták be a Vígszínházban, a világhírt azonban a Csárdáskirálynő hozta meg számára.

 

kosary_emmi-sylvia_vag
operettinfo.hu

A Csárdáskirálynő bécsi bemutatója 1915. november 17-én volt, és bár eredetileg Es Lebe die Liebe (Éljen a szerelem) címmel játszották volna, végül Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) címmel hozott világsikert. Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő és Nyárai Antal Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón id. Latabár Árpád játszotta szerepét.

 

A magyar bemutató egy évvel később, 1916. november 3-án volt. A főszerepet Kosáry Emma játszotta olyan sikerrel, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Ennél az operettnél vezették be azt az újítást is, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amelyre kivetítették azt a szöveget, amelyet a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat. Nagy világhírt szerzett a mű, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották. A betétdalok pedig olyan ismertté váltak, hogy máig a fülünkben cseng a Túl az Óperencián, a Te rongyos élet, a Hajmási Péter, Hajmási Pál?, a Jaj, cica, eszem azt a csöppnyi szád vagy a Húzzad csak kivilágos virradatig

Forrás: Kultúra.hu/Wikipédia