Csárdáskirálynő

Október 30-án történt

1995-ben ezen a napon adták át Budapest hetedik közúti hídját, amelyet 2011-ig Lágymányosi hídnak hívtak, azóta a Rákóczi híd nevet viseli. A 494,8 méter hosszú, 30,6 méter széles híd pesti hídfőjétől északra épült fel 2002-ben a Nemzeti Színház új épülete, 2005-ben pedig a Művészetek Palotája.

A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik

Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.

Francia irónia, robbanó angol ritmus és bécsi romantika egyetlen színpadi műfajba sűrítve – mi az?

Természetesen az „ezüstkori” operett, amely az Osztrák–Magyar Monarchia minden szegletében a populáris városi kultúra egyik alapkövét jelentette.

Fél Európát bejárta a Ludas Matyi alapító-főszerkesztője, de előtte még lefordította a Csárdáskirálynőt

Száznegyven éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Mágnás Miska örökzöld dalszövegeinek írója. Nevéhez fűződik a legendás vicclap, a Ludas Matyi megalapítása.

Csárdáskirálynő Fesztivált rendez a Budapesti Operettszínház

Igazi színházi különlegességet kínál a közönségnek a Budapesti Operettszínház: a 10. Színházi Olimpia keretében francia, litván és magyar Csárdáskirálynő előadások láthatók a Nagymező utcai teátrumban. Az eseménysorozat a Találkozások – Best of Csárdás Nemzetközi Operett Gálával zárul.

Kálmán Imre, minden idők legsikeresebb operettjének zeneszerzője

1882. október 24-én született Siófokon Kálmán Imre, a máig legnépszerűbb magyar operett, a Csárdáskirálynő szerzője.

Csárdáskirálynő

A világ egyik legismertebb operettjével indul az új évad az Operettszínházban

„A saját munkám nem a díjak szerint értékelem”

Interjú Fischl Mónikával, a Budapesti Operettszínház művészével.

Kis magyar operett-történet

„Ne tessék elütni a dolgot avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely (…) többet rombolhat e korhadt világból s jobban készítheti a jövendő jobbat – öt parlamenti felszólalásnál..." – írta Ady 1903-ban a Nagyváradi Naplóban. A magyar operett történetéről Sárdi Mihály, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadója mesélt.

Színházi előadások hada vár!

Hét nap alatt nyolc előadás látható a Vidéki Színházak Fesztiválján, amelyet szeptember 3. és 9. között rendeznek meg a Pesti Magyar Színház épületében, a Thália Színház szervezésében. A hetedik alkalommal megvalósuló Vidéki Színházak Fesztiválját a Thália Színházban zajló felújítási munkálatok miatt fogadja be idén ősszel a Pesti Magyar Színház.

A tét: a mindent elsöprő szenvedély

Kálmán Imre nevéről elsőként mindenkinek a Csárdáskirálynő jut eszébe. Az operett királyának azonban még számtalan kiemelkedő művet köszönhetünk. Egyik közülük a Cirkuszhercegnő, melyet július 20-án mutattak be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásra ellátogatott a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne is, aki azt vallja: édesapja műveit képtelenség megunni.

Nyáron is vár a színház!

Kezdődnek a Szivárványos Nyári Színházi Esték Kaposváron! A rendezvénysorozat júniusban és júliusban öt csütörtökön kínál színvonalas szórakozást az érdeklődőknek. A nyári színháznak köszönhetően olyan kiváló művészek érkeznek Kaposvárra, mint Gálvölgyi János, Kovács Patrícia, Nagy Sándor, Szalma Tamás, Ivancsics lona és Xantus Barbara.