Jungfer Gyula neve fogalom volt a lakatos mesterek között. A német felmenőktől származó Jungfer követte ősei mesterségét, 1872-ben megalapította lakatosműhelyét, mely 5 év alatt 150 munkást foglalkoztató műlakatos üzemmé fejlődött. Elsősorban építészeti vasmunkákra specializálódott, és a korszak meghatározó középületein, palotáin a műhelyéből kikerült korlátokat, kapukat, kandelábereket csodálhatunk meg. Szakmájának meghatározó alakja és megújítója volt. Ő alkalmazta először a növényvilág motívumait felhasználó naturalista stílust. Üzemében fiatal szakemberek generációi tanulhatták a mesterfogásokat. Jungfer évtizedeken át betöltötte a lakatos ipartestület elnöki pozícióját.

Lugosi Lugo László fotója a Gresham palota kapujától

A paloták, bérházak padlóburkolatain végigtekintve is mestermunkákban gyönyörködhetünk. A cementből préselt lapok Dél-Európából, az 1850-es évektől terjedtek el hazánkban. Elsősorban olasz mesterek –  Melocco, Cristofoli – honosították meg. Rajtuk kívül egy Morvaországból származó mesterember, Walla József is kezdett foglalkozni cementárugyártással 1878-ban. Üzemet alapított, amely rövid idő alatt sikeressé vált. Sorra készültek mozaiklapjai és nagyobb felületek esetén egyben öntött terazzo padlóburkolatai.

A Budai Vigadó egyben öntött terazzo padlóburkolata
A szerző felvétele

A milleniumi kiállításon maga Ferenc József is elismerését fejezte ki a Walla-féle cementpavilon láttán, sőt Walla József 1904-ben lovagkeresztet is kapott az uralkodótól. Számos épületben koptatják a mai napig a gyakran 100 évesnél is idősebb cementlapokat, de csodás mintáik, szépségük ellenáll az időnek.

Mozaikpadló a Budai Vigadóban

Azokban az épületekben, ahol szerencsénkre a bútorok vagy a belsőépítészeti famunkák fennmaradtak, szintén művészi kvalitással találkozhatunk. Az Orosházáról származó Thék Endre asztalosmester, bútor-és zongoragyáros vándorévei alatt Franciaországba is eljutott, ahol öt évig tanult és dolgozott. Részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon is, melyen már komoly elismertséget szerzett. Hazatérte után először műhelyt nyitott, majd 1885-ben asztalos üzemet alapított, szorgalmának és tehetségének köszönhetően korának legfoglalkoztatottabb épületasztalosa lett. Többi nevezetes iparművész társához hasonlóan a kor stílusváltozásaihoz is gyorsan alkalmazkodott, a legmodernebb, szecessziós bútorok, enteriőrök elkészítését is vállalta. Az egyedülálló Andrássy-ebédlő Rippl-Rónai Miklós által tervezett bútorai is az ő műhelyében készültek el.

Wenckheim palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár művészettörténeti olvasóterem)
Forrás: FSZEK 

Schlick Ignác gyárának az épületek vasszerkezetét köszönhetjük. A tartószerkezetek különleges igényességgel készültek. Bár ezek a szerkezetek statikai szerepűek, az épület látványát esztétikailag is emelik. Az oszlopok míves kialakítása, az áthidaló szerkezetek növényi mintái légies megjelenést kölcsönöznek az épületeknek.

Nagyvásárcsarnok
Fotó forrása: egykor.hu

A tartószerkezetek után ismét a részleteké a főszerep, az épületeket díszítő szobrok, reliefek, domborművek alkotói nyomába eredtünk. Telcs Ede, Maróti Géza, Ligeti Miklós neve szobrászművészként is jól cseng, de több palota születésénél is aktívan közreműködtek épületdíszítő szobrászként, köztük a Gresham-palota, az Adria-biztosító székháza és az Országház épületeinél is.

Rákos Manó neve a Lajta Béla tervezte épületekkel forrt össze. Az építész gyakran tervezett külső domborművet épületeire, ezeket rendszeresen Rákos valósította meg, de a Kazinczy utcai Ortodox zsinagóga épületszobrászati alkotásait is neki köszönhetjük.

A Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium homlokzata
Az épületet Lajta Béla tervezte

Az iparművészet pár évtized alatt rengeteget fejlődött, a megrendelők is egyre igényesebbekké váltak, a megrendelések száma is megnövekedett. A tervezés folyamata is felértékelődött, legnépszerűbb iparosaink külön tervezőket alkalmaztak, közülük is kiemelkedett a sokszínű Horti Pál.

Az eredetileg festőművésznek készülő Horti az iparművészet széles skáláján mozgott, bútor-, kerámia-, szőnyeg-, üvegtervezés egyaránt szerepelt a repertoárján. 1900-ban és 1902-ben is  Grand Prix-t nyert a világkiállításon, vagyis öt különböző művészeti ágban lett díjazott, természetesen ezek után Ferenc József lovagkeresztjét is elnyerte.

Horti Pál: Szőnyeg, 1901 ű
Fotó forrása: OSZK

A századfordulón született épületek a mai napig meghatározzák településeink arculatát. Az iparművészet mestereinek köszönhetően nap mint nap gyönyörű környezetben sétálhatunk, dolgozhatunk, tanulhatunk vagy intézhetjük hivatalos ügyeinket.