Irodalom
Újvárosi Katalin könyve segít az adventre hangolódni
„Ahogy egyre több a sötétség a kinti világban, úgy egyre inkább nő az igény az emberben, hogy maga köré világosságot varázsoljon” – írja Újvárosi Katalin a Menjünk el Betlehembe című könyvében.
Kiss Bálint Béla: Harangkórus
Szürke túrahátizsákomat magamhoz ölelve ébredek. Az őszülő buszsofőr feje tetejét vakargatja, majd felénk fordul, és mond valamit, amit nem értek meg. Az emberek körülöttem kollektíven felsóhajtanak, mocorogni kezdenek.
(Szép)irodalmi pávák
Az út mentén egy erdőszéli fán két páva üldögélt, amelyek felgallyaztak a közelgő éjszakára, ami nem valami különleges cselekedet, minthogy a páva (Pavo cristatus) a tyúkalakúak rendjébe van sorolva.
Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Program
5+1 érdekesség, amit nem tudtál a huszárokról – vagy mégis?
Ma már leginkább ünnepségekről ismerős – pedig a huszár valaha Európa egyik legsokoldalúbb és legkeresettebb katonája volt. Miért lett világsikerű magyar „brand” a huszár, és milyen történeteket hordoz ma?
Ne vesszen el, ami működik
December 8–13. között ismét Szigliget a magyar irodalmi élet egyik legpezsgőbb helyszíne: az alkotóház termeiben és kertjében húsz műfordító-hallgató dolgozik majd együtt, tíz különböző nyelven.
Magyar brand lóháton: a huszárok történelme és jelene
A Huszártörténeti Kutatócsoport vezetőjével, Réfi Attila történésszel beszélgettünk arról, hogy ki volt a huszár és hogyan lett világsikerű „magyar brand”.
A könyvek, amik vagyok: Tomcsányi Dóri
Tomcsányi Dóri divattervező megosztja, mely könyvek voltak rá jelentős inspiráló, akár jellemformáló hatással.
Háy János kíméletlenül tépi fel a gyerekkorunkból elcsomagolt emlékeket
A bogyósgyümölcs-kertész fia és A gyerek című regények után Háy János legújabb művében, A csokimikulásos lányban ismét a kamasz- és felnőttkor ingatag határára vezeti olvasóit.
Rakovszky Zsuzsát az „új érzelmesség” képviselőjeként is szokták emlegetni
December 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Rakovszky Zsuzsa Kossuth-, Graves- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.
Szénási Zoltán: Kortársai formaművésznek, egyfajta artistának tartották Babitsot
Ma is ugyanolyan aktuális Babits költészete, mint a költő korában volt?
Les Roy: A fél pár kesztyű
Mindig is szerettem volna hármasban megbeszélni. De nem jött össze még az első közös találkozónk sem a feleségemmel, a pszichológus Nórával és az akkor még egyetemista Flórával. Az étterem környékét lezárták valami fontos delegáció miatt, aztán meg Nóra egyre-másra kifogásokat talált, és látszólag már nem is érdekelte az ügy.
Usier Tamara: Gubbasztó Isten
Gyermekkoromban Istent / madáralakúnak képzeltem. / Sosem találtam meg a fészkét.
Tudtad? Nietzsche megzenésítette a legendás magyar költő verseit
Melyik 19. századi magyar zeneszerzőnk volt kora első nemzetközi szintű rajongást kiváltó „rocksztárja”, és melyik legendás magyar költő verseit formálta dallá a német filozófus, Friedrich Nietzsche? Következő Kultúrsokk-listánkból kiderül!
Adynak eposzban állított emléket, és Bartók Cantata profanája is megihlette
Tíz éve, 2015. december 2-án hunyt el Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, szerkesztő, a nemzet művésze.
Itt élned, halnod kell
Vörösmarty Mihály alakját többnyire a Szózat monumentális hangján keresztül idézzük fel – de mi marad meg a költőből, ha lehántjuk róla a kánon ünnepi csomagolását?