Folyóiratszemle - 6 pontban Beszélő - július-augusztus 1. Ha már fontos pontok, ne legyen csodálkozás, hogy sorrendben haladok. Csak éppen nem a lapstruktúra szerinti, hanem a szubjektív rangsoromat követve. Mert most van ilyen, és örülök neki. Ritka erős ez a mostani lapszám. Pedig hőség, pedig vaskosabb a megszokottnál - már csak azért is, mert e nyár kéthavi. És ezzel nem azt mondom, hogy ez most nyári szám lenne. Súlyos szövegekkel megtöltve a folyóirat, javaslom, ne a strandon lapozgassuk. Bár a Roma dosszié blokkot kezdhetjük ott is. A szám nagy dobása ez. még azok is élvezettel olvassák majd, akik nincsenek úgy ráállva a roma-témára, mint én. Bár az elmondható, hogy kissé megkésve közölték e szövegeket: tán sokan emlékeznek az 1988-as, Néprajzi Múzeumban megrendezett kiállításra, a Romák Európában-ra. Ahhoz kapcsolódott 2000-ben egy konferencia, az itt közölt hat szöveg ott hangzott el. Bár való igaz - témából adódóan - nem vesztették aktualitásukat. Én személy szerint szívesebben vettem volna kézben akkor őket, mivel éppen kétezerben jártam egy azonos témájú speciálkollégiumra. Mellesleg azt is a Soros támogatta. Fél éven keresztül, hétről-hétre előadások a cigányábrázolásról, múltról, jelenről, Dukkon Ágnes és Kalafatics Zsuzsa vezetésével, sok-sok vendégelőadóval. Bónuszóra lehetett volna az itt tárgyalt témák elemzése. Elsőként Szöllősy Ágnes értekezik a cigányábrázolásról, leszűkítve a közelmúlt magyar alkotásaira. Őt Szöllősy Anna követi, aki a cigányság és a magyar színjátszás kapcsolatát elemzi, figurára koncentrálón. Muzsikusok, lókötők, alkudozók, öregek és bölcsek. Aztán Polyák Laura ír az élclapok cigányáról, Szuhay Péter a fotókon megjelenő romákról, Bernáth Péter a filmekben szereplő karakterekről, és végül (a sorozaton is vendégelőadó) Görög-Karády Veronika az eredet és identitás kérdéseiről. Mindezt kellő terjedelemben, gazdag és izgalmas képanyaggal. 2. Ha már tematika, a következő izgalmas blokk a vallásé. A bevezetőből megtudjuk, hogy 2002 áprilisában a Beszélő kerekasztal-vitát és konferenciát rendezett a témáról. Itt csak kivonatokat, a lap site-ján viszont az egész anyagot olvashatjuk. Főbb csapásvonalak: állam, egyház, államegyház, tolerancia. Ludassy Mária, Pásztor János, Halmai Gábor és Szentiványi Ilona írásai után jön a valódi csemege, a beszélgetés, harc a lelkekért címmel. A meghívottak között van evangélikus, református és metodista lelkész, főrabbi, lelkészképző igazgató. Aki kérdez: Kisbali László. 3. A Beszélő-beszélgetés alanya Márton László, akit Bazsányi Sándor faggat alaposan, érdekesen. Külön jó, hogy a Beszélőben általában nem a szokásos értelembe vett interjúval találkozunk, nem kell négy-öt flekkbe sűríteni mindent, hanem a nagy terjedelem miatt tágasabbá válik a beszélgetőtér, a kész változat már-már a mélyinterjú felé hajlik, de persze mégsem. Jó ez a köztes állomás a műfajok között, épp addig tart, ameddig a beszélgetés fonala. "Maguk a tények azok eléggé bizonytalan dolgok" - a cím a szövegből kiemelve. Indításként egész oldalas Márton-fotó: mosolygós, de kissé elszálltnak tűnik rajta. Szerencsére a válaszai nem ezt mutatják Esik itt szó mindenről: írás-olvasás-gondolkodás hármasságáról illetve egységéről, régi és aktuális kedvencekről, drámaírásról. Regényekről, politikáról. Lutherről, Novalisról, Kleistről. Tessék belemerülni. 4. Mint ahogy a Kultúra rovatban közölt Márton szövegbe is. Leperegnek a szolgálat évei. Ez a címe, és a beszélgetésebn tárgyalt regénytrilógiának egyik részlete. Az irodalmi blokkban van még Tar Sándor (Humán szolgálat) és Tandori (Relatív monokróm). Mellette szép képek róla, tizenvalahány éve biztos szerelmes lettem volna belé. Egyik ismerősömbe, aki hasonlít is rá, voltam is. Sokáig nem tudatosult a hasonlóság, egészen addig a pontig, amíg Harcos Bálint nem nézett kiválasztottamra, és elképedve mondta: nahát, tiszta Tandori. Ugyanaz a neurotikus gumiarc Persze sértődés lett a dologból, pedig. 5. Nyitóvers: Mecseki Rita Eszter. Ő az a hölgy, aki mindig Nőtincsen szignózza műveit, amelyeket nem igazán szeretek. Ezt ráadásul, A keretlegény álmát nem is igazán fogom. De senki se higgye, hogy ez a nőnemű költők iránti ellenszenvem miatt van, mert az nem létezik. Viszont hála ennek a számnak, eloszlik a Nőtincs-rejtély fedőnéven elhíresült irodalmi homály. A lapzáró Költői kérdés rovatban Mecseki válaszol. Feltett kérdés két idézet, egyik Gergely Ágnestől, másik Arany Jánostól. Rita Eszter ez utóbbit választja. A részlet Arany Reg és est című verséből van, és Mecseki kisesszéje valóban szép felelet. Nőtincsi reg. Zárja a nyarat. 6. És ami kimaradt, röviden. Természetesen téma a választások, a D-209-es elvtárs, engem mindez csak mérsékelten érdekel már. Izgalmasabbnak tűnik a Millenium blokk két írása Rév István és Dobrovits Mihály tollából, Dékei Krisztina nyári tárlatlátogatásainak elemzése. Elsőként munkahelyi vonatkozásom miatt a Helmut Newton leírás érdekelt, de szerencsére voltam a Greenaway-en is, sőt az elemzett Pauer könyv bemutatóján is. De egyiket sem késő még megnézni, szeptember végéig nyitva tartanak, a könyv pedig megvásárolható. |
