Irodalom
A harcmezőtől a körtefáig – Petőfi-emléktúra Erdélyben
Ahány ember, annyi Petőfi. A székelykeresztúriak például úgy vélik, a költő megajándékozta őket élete utolsó napjával, Segesvár és a szomszédos Fehéregyháza magyar lakossága pedig úgy tartja, a költői látomás, az önként vállalt vértanúság vágya náluk vált valóra. Erdélyi emléktúrán jártunk.
„Talán csak négy hét az élet” – Grendel Lajosra emlékezünk
Hetvenöt éve, 1948. április 6-án született Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője.
Áprilisban érkezik a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínház
Április 22-én mutatják be a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínházi előadást Kacsó Hanga népdalénekessel és Adorjáni Bálint színművésszel az élen. Az előadás Asztalos Emese és Juhász Anna munkája által állt össze, Szabó Dániel cimbalomművész kíséretével. A két főszereplőt kérdeztük a műsorról.
Itt voltam köztetek – Oravecz Imre A megfelelő nap című kötetéről
A februárban 80. életévét betöltött Oravecz Imre tiszteletére nemrég polcokra került a költő-író eredetileg 2002-ben megjelent, A megfelelő nap című verseskönyve átdolgozott, javított kiadásban. A kötet sajátos tömörséggel, természetközeli életképekben elmélkedik életről és halálról.
Az írás szolgálatában: Szabó Pál
Százharminc éve, 1893. április 5-én született Szabó Pál Kossuth- és József Attila-díjas író.
Juhász Gyula, a magyar bánat és az emberi részvét költője
Száznegyven éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula.
A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?
A szavak képesek érzelmeket kiváltani. A mesterséges intelligencia ugyan már beszél, de egyelőre nem képes érzelmi szinten azonosulni a nyelvvel, és nem is dolga, hogy a jelentések mélyebb rétegeit kutassa. Ez azonban befolyásolja a létrehozott szövegek nyelvi minőségét is.
Fikciók nélkül – Konrád György
Kilencven éve, 1933. április 2-án született Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus.
„Addig akarok élni, amíg nőt tudok ölelni meg lovat megülni” – Interjú Kun Péterrel Ázsiáról, állattartásról
A magyar embernek a ló mindig kapocs marad a természethez és a saját történelméhez – állítja Kun Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, négy Európa-bajnoki cím és két ezüstérem tulajdonosa, westernlovas, marhatenyésztő, keletkutató, gazdálkodó.
A kamaszokra fókuszál az idei sepsiszentgyörgyi könyvvásár
„Lapozz élményt!” jelmondattal idén második alkalommal szervezik meg Sepsiszentgyörgyön a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált május 25-e és 28-a között.
A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor életregénye
A reformkori útinaplóíró, Bölöni Farkas Sándor életéről Mikó Imre, az 1911-ben Bánffyhunyadon született és 1977-ben Kolozsváron elhunyt író és kisebbségi jogvédő hiánypótló könyvét olvastuk, amely az unitárius egyház gondozásában látott napvilágot.
„Gyöngéd, magasztos hölgyszellem”– Női szerepek a reformkorban
Gróf Teleki Lászlóné báró Mészáros Johanna volt az első nő, akinek nekrológja megjelent a Pesti Hírlapban, ráadásul a vezércikk helyén. És ő volt az egyetlen nő, akiről Toldy Ferenc, az Akadémia titkára emlékbeszédet tartott.
Budapest nagyregénye – 23 szerző 23 története
Budapest fővárosa nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben, amelynek eredményeként idén megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.
Az anyanyelv ünnepe keleten – Egy szó mint száz
Először akkor kaptuk fel a fejünket a zsűritársaimmal, amikor az egyik diák a Carpe diem! (’Élj a mának’) latin mondást a YOLO angol betűszóval együtt említette. Ez utóbbi a You only live once!, azaz „Csak egyszer élsz!” mondatból származik.
Otthon a hazában – Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas
Weiner Sennyey Tibor az egyik legsokoldalúbb irodalmárunk: prózaíró, költő, színpadi szerző, műfordító, esszéista, a Drót című lap főszerkesztője és tanár. Friss József Attila-díja apropóján kértük, meséljen pályakezdéséről, irodalomfelfogásáról, Hamvas Béla iránti rajongásáról és a méhészkedésről.
Egy eltűnt vallási közösség nyomában – kerekasztal-beszélgetés az erdélyi szombatosok történetéről
Az erdélyi vallási kultúra egy érdekes, mára eltűnt szegletét kutatta éveken át Újlaki-Nagy Réka, aki a szombatosok hitközösségéről fennmaradt forrásokat vizsgálta. Kutatási eredményeit nemrég angol nyelven is kiadta, ennek alkalmából szerveztek a témában kerekasztal-beszélgetést.