Irodalom

111 éve születet a „nemzet kishúga”

111 éve, 1915. április 20-án született a magyar hangosfilm történetének talán legnépszerűbb naivája, Szeleczky Zita.

Paulovkin Boglárka: Az olvasó könnyen csalódhat, ha a borító mást ígér

„Ne a borítója alapján ítéld meg a könyvet” – szól a mondás, a valóságban azonban éppen a borító az, ami először megszólít bennünket egy könyvesboltban.

A könyvek, amik vagyok – Balla Gergely

A Platon Karataev frontembere a számára legfontosabb, mélyen hatáskeltő könyvekről beszél.

Szente Anita: Itt bizony mindenki benne volt az anyaság sűrűjében

Mit lehet kezdeni a túl sok tanáccsal, és mit jelent a gyakorlatban a gyerek iránti tisztelet? Szente Anita irodalomterapeutával az anyaság hétköznapi dilemmáiról beszélgettünk.

Lévay Petra: Az igazi szemléletformálás, amikor fel sem tűnik az illető fogyatékossága

Mi történik, ha egy mesekönyv nem pusztán a fogyatékosságról akar beszélni, hanem egyszerűen teret ad egy olyan hősnek, amilyen ritkán jelenik meg a történetekben?

Programok

péntek április 24.

Faár Tamara: Az olvasói tapasztalatok az influenszereknél is erősebbek

Faár Tamara, a Faltól falig csatorna vezetője szerint az online közegben nem az influenszerhang a legerősebb, hanem az egymásra rétegződő olvasói tapasztalatok.

Négy meglepő érdekesség Arne Dahl skandináv krimiíróról

A PesText Irodalmi Fesztivál májusban ismét felpezsdíti a hazai irodalmi életet. Olyan rangos nemzetközi alkotók érkeznek Budapestre, mint Wojciech Tochman, Matteo Strukul, valamint Arne Dahl.

Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom

Mészáros Tibor irodalomtörténész kutatómunkája nyomán jelenhetett meg többek közt Márai Sándor naplóinak eddig legteljesebb kiadása és több kiállítás létrehozásában is közreműködött itthon és külföldön.

A könyvek, amik vagyok: Csáki László

Csáki László animációsfilm-rendező, képzőművész, a Kék Pelikan alkotója mondja el, mely könyvek voltak rá jelentős hatással.

Anyasátor, nagyisátor, anyahiány – kortárs mesék anyák napi összebújásra

Melyek azok a kortárs mesekönyvek, amelyek a legjobban dolgozzák fel az anya-gyerek, akár nagymama-unoka kapcsolatokat? Harmath Artemisz ajánl néhány izgalmas darabot anyák napi sorozatunkban.

Lőrincz P. Gabriella: Amíg él az ember, addig kell elrendezni a dolgokat

Nagymamák, anyák és örökölt minták: Lőrincz P. Gabriella költővel beszélgettünk az anyaképről, a mamaversekről, a „reklámanyaság” nyomásáról és arról, hogyan válik a hit megtartó erővé.

11+1 irodalmi funfact a költészet napjára

A magyar irodalomról ritkán jut eszünkbe temetőbe zárt szerelmespár, megsértődött költőből lett párbajhős vagy régi családi palacsintareceptek.

Bóta Tímea: Bármi lehet, ami megnyomhatja bennünk az identitásgombot

Ha igaz, hogy „az vagy, amit olvasol”, akkor csak olvasnom kell és bármi lehetek.

Velő a bárányherén

Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.

Rózsa Anna: Trófea

Rettegtem, amennyire egy elhagyott út végén álló házban egyedül élő ember retteghet. De az én félelmemnek szaga is volt. Vizelet, állott levegő és a saját verítékem.

(Szép)irodalmi tojások

Gyerekkori emlékből indul egy irodalmi utazás – a Kalevalán, Aranyon, Petőfin, Weöresen és Faludy György lágerén át – a tojás kulturális és költői életrajzának feltérképezésére.