Irodalom
Jókai sci-fi világot teremtett, mielőtt az menő lett volna
Jókai Mór írta meg az első magyar sci-fit: A jövő század regényét. Valahol a 19. század végén – még mielőtt a végtelen kövek és a kriptonit divatba jött volna.
„Látja” vagy „láttya”? – 10+1 érdekesség a magyar helyesírás hajnaláról
Helyesírás, jottisták, titokzatos írásjelek – 10+1 érdekességet hozunk az MTA első helyesírási szabályzatából. Vicces? Igen. Hasznos? Nagyon.
A könyvek, amik vagyok: Kádár L. Gellért
Mely könyvek formálnak minket azzá, akik vagyunk? Új sorozatunkban ismert arcok vallanak személyiségformáló olvasmányaikról. Elsőként a Hunyadi főszereplője, Kádár L. Gellért avat be minket abba, mely könyvek mutattak számára utat.
A BookTok lehet az irodalom jövője?
A BookTok-közösség Magyarországon is felforgatta a fiatalok olvasási szokásait: versek, regények és szerzők kerültek vissza a beszélgetések középpontjába.
Őszi levelek szüretről, szerelemről, megfázásról és függőségről
Feltettük a kérdést, mit csinált Ady, Petőfi, Csáth és társaik egy ugyanilyen őszi napon száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.
A szépséget és a szerelmet kereste, de főként szenvedést talált helyettük
Kétszázharminc éve, 1795. október 31-én született John Keats, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja, a Hyperion, a Lamia, a Szent Ágnes-este, Óda egy csalogányhoz és A könyörtelen szép hölgy szerzője.
Ők kapták idén az Alföld-díjat
Az Alföld szerkesztősége 2025-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat: Ágh István költő, író, műfordító; Pataki Viktor irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus kapja idén az elismerést – közölte október 30-án a szerkesztőség.
Világirodalmi podcastsorozatot indított a Libri
Izgalmas kulturális és irodalmi körutazásra invitál a Libri a nemrégiben indult podcastsorozatában. A tízepizódos Világlapozó első három részében Dél-Amerika, Skandinávia, valamint a közép-európai régió kulturális örökségével, népszerű és kevésbé ismert szerzőivel, illetve legjobb klasszikus és kortárs irodalmi műveikkel ismerkedhetnek meg a hallgatók.
Mezey Katalin: Az írás nemcsak munka, de kedvtelés is
Mezey Katalin Kossuth-díjas szerző új terveiről, a líra és a próza határairól, valamint az irodalom időtálló felelősségéről is mesélt.
A könyv illata helyett kék fény – így olvas a Z generáció
A TikTokon pörögnek a könyvajánlók, a Pinteresten sorra bukkannak fel a pár soros versek, a könyvklubok pedig gyakran Facebook-csoportokban szerveződnek – a Z generációt igenis érdekli az irodalom, csak másképp. Nem csak az olvasási szokások változnak: új platformok, új formák, új kapcsolódási módok jelentek meg, újraírva az egész irodalmi színteret.
Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai nem a múlt díszes klasszikusa
Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz című kiállítás kurátorával beszélgettünk Jókairól.
Mózes Huba irodalomtörténész kapta az Arany János-díjat
A Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány kuratóriumának közös díját Mózes Huba vehette át. A díjazottat Mezey Katalin költő, író laudálta.
Nyelvújítás: helyzetek, amikor nem Kazinczyé volt az utolsó szó
Kétszázhatvanhat éve született Kazinczy Ferenc. Összegyűjtöttünk néhány humoros szóalkotási szituációt, mely Kazinczyhoz kapcsolható.
(Szép)irodalmi légtornászat
A légtornászat mint metafora végigkíséri a magyar irodalmat: Karinthy Kosztolányi stílusát, Babits az élet veszélyességét, Pilinszky az érzelmek ingadozását azonosítja vele.
Ragyogj sírom felett: 1956 az irodalomban
A szabadság iránti vágy jegyében jelentek meg a szamizdatok, melyek olyan irodalmi alkotások, amiket a cenzúra ellenében is kiadásra bocsátottak. A következőkben az ’56-os forradalom szamizdathagyományába pillantunk bele.
Haza az időben – ’56 szabadsága
„Sokan közülünk 1848-ban élnek, az a hazájuk, másoknak a kuruckor, vagy a betyárvilág, vagy Mátyás ideje. Az én időbeli hazám 1956 októberétől 1989 karácsonyáig tart, én annak az országnak vagyok az állampolgára” – Szőcs Géza