Irodalom
Horváth Adél oda visz, ahol a köd és a bűn összegomolyog
Horváth Adél debütáló regénye, a Sok ördögök olyan elemi erővel rántja be az olvasót a Partium sűrű ködébe, hogy az ember azonnal keresni kezdi a térképen a történet helyszínét.
Meszlényi-Bodnár Zoltán: ... a színész itt bármit kimondhat, ami az eszébe jut
Meszlényi-Bodnár Zoltán rendező, színész-drámatanárral arról beszélgettünk, hogyan születik, változik és olykor „romlik” a szöveg a színházi nevelési előadásokban.
Lángos, líra, lobogó tükör: irodalmi túlélőkészlet a „magyar tengerhez”
Manapság a Balatonra lemenni afféle népi rituálé: az ember bepakolja a gumimatracot, a hűtőtáskát és a reményt, hogy idén talán nem lesz drágább a főtt kukorica egy kisebb családi bevásárlásnál.
Célunk, hogy a biztonság váljon az idegrendszer alapállapotává, ne pedig a túlélés
A Hazatérés című, elengedésben és önmagunk felvállalásában segítő önismereti napló alkotóival beszélgettünk.
Rodolfo lánya rengeteget tett a sci-fi és fantasy irodalomért, de Poirot-ért is rajongott
Életének 81. évében pénteken elhunyt Gálvölgyi Judit műfordító, szerkesztő.
A Mózes egy, huszonkettő is POKET-kiadást kapott
Szabó Magda 1967-ben megjelent regényét is kiadták zsebformátumban, amelyet július 29-én mutattak be a Művészetek Völgyében.
Petőfi és Arany Kapolcson
Hétfő délután újra találkozhattunk Tóth Péter Lóránttal, a versvándorral a Művészetek Völgye KultúraPONT helyszínén, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség programjai zajlanak.
A könyvek, amik vagyok: Gloviczki Bernát
Ezúttal a Katona József Színház színésze mesél nekünk azokról a kötetekről, amelyek meghatározták bizonyos életszakaszait.
Székely Csaba: A drámaíró talán a legkiszolgáltatottabb a színházi hierarchiában
A drámaíróval közösségekről, erkölcsi szürkezónákról, a magyar színház kimondástól való félelméről, az erdélyi magyar színház identitáskereséséről és a kortárs drámaírók kiszolgáltatott helyzetéről beszélgettünk.
Nekem van tengerem – Magyar költők a nagy kékség előtt
Tengerirodalmi áttekintő, avagy hogyan lehet Zrínyi Miklós szirén?
A létezés végső kérdései foglalkoztatták, de a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett
Huszonöt éve, 2001. július 22-én hunyt el Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magasiskola, a Saulus, Az atléta halála, valamint a Jelentés öt egérről című kötetek szerzője.
David Szalay: Az élet mindenekelőtt fizikai tapasztalat
David Szalayval arról beszélgettünk, mennyire vagyunk urai a saját életünknek, hogyan lehet kívülről írni Angliáról, és mit jelent két ország között létezni.
Lukács Anna: Az elkövető a legtöbb esetben ugyancsak áldozat
Lukács Anna mindössze tizenhat évesen írta meg az iskolai lövöldözések érzelmi hátterét is boncolgató regényét. Inspirációról és motivációról beszélgettünk a fiatal alkotóval.
Cédrus, írisz, tonkabab – ilyen a könyvek illata Madari Szilvia illatszakértő szerint
Egy könyv különös módon szinte mindenkinél ugyanazt a reakciót váltja ki – amint leemeljük a polcról, szinte ösztönösen beleszagolunk. De vajon mi áll ennek a különös vonzalomnak a hátterében?
A könyvek, amik vagyok: Szűcs Krisztián
Ezúttal Szűcs Krisztián zenész-énekes, a Heaven Street Seven frontembere mondja el nekünk, mely könyvek hatottak rá nagy erővel, tágították a látókörét és formálták a lelkivilágát.
Cserna-Szabó András: Nem kaptuk meg az örökségünket
Hány élet fér bele egyetlen anya szóba? Cserna-Szabó Andrást legújabb könyvéről kérdeztük.