Irodalom
„A műveltség okos ébrenlétem fönntartója legyen!” – Ágh István
Március 24-én nyolcvanöt éves Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Nemzet Művésze.
Halott föld ez – Shrek Tímea kárpátaljai író első kötetéről
Shrek Tímea beregszászi írónő első novellagyűjteménye a pandémia kitörése előtt jelent meg. A járványt gazdasági válság és háború követte, Kárpátalja sorsa nem könnyebbedik, és mi aggódva olvassuk, miket írtak és írnak nekünk a határ túloldaláról.
Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában
Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából mintegy ötszáz, a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült szerdától az Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) internetes tartalomszolgálatatása, a Copia.
Érdemes megtanulni jelen lenni – Bánkövi Dorottya írásról, fotózásról, zenélésről
„A zene és a fényképezés együttesen támogatja választott szakmámat, az írást. Hozzátesznek látásmódban, gondolati síkon, formailag és a ritmusban. Ezek most éppen egy operalibrettó készítésében kapcsolódnak össze, amelyen zeneszerző édesapámmal közösen dolgozunk."
A kín gyöngyei – A Petőfi múzeum Hajnóczy–Nádas-kiállításáról
A Petőfi Irodalmi Múzeum A létezés botránya – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világai című kiállítása bővelkedik drámai elemekben. Arra figyelmeztet, hogy írni éppúgy lehet vérre menő, vesztünket csupán regisztráló helyzetjelentés, mint a fegyelem erejével traumáink fölé kerekedő birkózás.
Dragomán György: Nemcsak főzni kell megtanulni, de enni is tudni kell
Az irodalmat kedvelők regényeiről ismerik, a haspókok és az ínyencek kíváncsiságát pedig receptjeivel kelti fel. Akadnak olyan könyvmolyok is, akik haspókok, és olyan ínyencek is, akik nem bánják, ha két recept között megbújik egy novella vagy regényrészlet. Természetesen az evésről.
Mesterséges intelligencia fedezte fel Lope de Vega eddig ismeretlen drámáját
A francia Laura című darabot ezerháromszáz korabeli kézirat vizsgálatát követően a spanyol mester műveként azonosították.
10 friss magyar könyv márciusra
Családregény, apai gondok, irodalmi gasztronómia, kortársvers-antológia – a közelmúlt magyar könyvterméséből válogattunk.
A Petőfi-vírus ma is fertőz – Bánki Éva első ifjúsági regényéről
Mit keres Petőfi Sanyi egy elit, angol tannyelvű budai általános iskolában? Hogyan kápráztatja el a szegény, de rendkívül okos és talpraesett fiú az egész osztályt fantasztikus ötleteivel? Miként változtatja meg mindannyiuk életét egy misztikus barlangi kaland?
Petőfi alakváltozatai – a lánglelkű költőtől a forradalmáron át az influenszerig
Nem mindenki addig él, ameddig meg nem hal – Petőfi Sándor például távozása óta úgy él, mint még soha.
Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala
Exkluzív interjúkkal, Magyarországon eddig még nem publikált fotókkal illusztrált, Arthur Koestlert bemutató szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából.
A stílusparódia újrafelfedezése – Gál János Az eltűnt hírnév nyomában című kötetéről
Gál János debütáló kötetében pellengérre állítja az irodalom valamennyi szereplőjét, a korszakos költőktől kezdve a szerkesztőkön át egészen az olvasókig. A sajátos humorú, kortársaival szemben is kritikus szerző mindeközben a klasszikus versformák világában is otthonosan mozog.
Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol
A mesterséges intelligencia technológiájának fejlődése életünk minden területére hatással van – nem kivétel ez alól a kultúra és a művészeti alkotás sem. Dr. Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai jogi ügyvédet kérdeztük a szerzői jogi dilemmákat felvető MI-rendszerek szabályozásáról.
„Civilizációs szintű változás előtt állunk” – Menyhei György az első magyar, MI-jal létrehozott verseskötetéről
A mesterséges intelligencia napjaink buzzwordje: naponta jelennek meg a témában cikkek, videók, podcastok. Menyhei György, jócskán megelőzve a ChatGPT körüli felhajtást, már három éve belekóstolt az MI-költészetbe, azóta az Újmagyar Gép című verseskötetét nyomtatásban is megjelentette.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Az összes kártyalap – Világjáték – Polcz Alaine 100
A Petőfi Múzeumban február 16-án megnyílt kiállítás nem dönt a pszichológus és a magánember között, hanem a Polcz Alaine legmélyebb felismeréseiből és meggyőződéseiből következő témákra koncentrál: a szakmát életbe, életet szakmába átfordító következetesség embereként mutatja be hősét.