Átírhatja a hajózás fejlődéséről alkotott képünket egy bronzkori roncs
Az eddigi legrégebbi, 3300 évesre becsült, mélytengeri vizeken haladó hajó maradványaira bukkantak Izrael földközi-tengeri partjainál – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
A világ eddig fellelt legősibb mélytengeri hajóján, Izrael északi partjaitól kilencven kilométerre több száz érintetlen amforát is találtak, 1,8 kilométeres mélységben a tenger fenekén. A lelet az ókori tengerészek szaktudását dicséri, akik a látható partok nyújtotta tájékozódási lehetőségek nélkül is képesek voltak navigálni a tengeren.
A hajót a Földközi-tenger keleti részén működő, Energean nevű földgázkutató és -kitermelő vállalat egyik rutinszerű tengerfenéki felmérésekor találták meg, majd jelentették az IAA-nak, amely megindította a feltárását. A hajó rakományát, az amforákat, vagyis a cserépből készült tárolóedényeket a régészek késő bronzkori, kánaáni kultúrából datálták, vagyis 3300–3400 évesre becsülik.
„Úgy tűnik, hogy a hajó akár egy vihar, akár egy, a késő bronzkorban nem szokatlan kalóztámadás miatt válságba került és elsüllyedt. Ez az első és a legrégebbi hajó, amelyet a Földközi-tenger keleti részén, kilencven kilométerre találtak a legközelebbi parttól” – nyilatkozott Jakob Sarvit, az IAA tengeri részlegének vezető régésze.
„Ez egy világraszóló jelentőségű, a történelemírást megváltoztató felfedezés, mely eddig nem tapasztalt módon bemutatja az ókori tengerészek navigációs készségeit, melyekkel képesek voltak átkelni a Földközi-tengeren anélkül, hogy látótávolságra lettek volna bármely partszakasztól. Ebből a földrajzi pontból körös-körül csak a horizont látható. A navigáláshoz valószínűleg az égitesteket használták, a Nap és a csillagok helyzetének megfigyelésével és szögeinek meghatározásával” – tette hozzá.
Az Energean vállalat nemcsak felhívta az IAA figyelmét a leletre, hanem a régészekkel közösen felfedező csoportot szervezett egyik hajójukkal, sőt egy speciális eszközt is építettek a műtárgyak felszínre hozására. „A helyszín feltérképezése egyértelművé tette, hogy az elsüllyedt hajó mintegy 12–14 méter hosszú volt, és több száz cserépedényt szállított, melyek közül néhány látható volt a tengerfenéken. A tenger mélye egy második edényréteget rejt, és úgy tűnik, hogy a hajó fagerendáit is eltemette az iszap” – közölte Sarvit.
Az Energean csapata két edényt emelt ki kétnapi munkával a hajó két végéről. A rakomány cserépedényei alapján viszonylag olcsó tömegtermékeket szállítottak, például olajat, bort és egyéb mezőgazdasági termékeket, köztük gyümölcsöket.
„Ilyen nagy mennyiségű amfora egyetlen hajó fedélzetén azt bizonyítja, hogy a Földközi-tenger partján elterülő ősi közel-keleti vidékek között jelentős kereskedelmi kapcsolatok voltak” – hangsúlyozta Sarvit.
„Ez egy igazán szenzációs lelet. Csak két másik, rakománnyal teli hajóroncs ismert a késő bronzkorból a Földközi-tengeren: a török partoknál talált, a Gelidonya-fokról származó hajó és az Uluburun hajó. De ezek viszonylag közel voltak a parthoz, és megközelíthetőek voltak búvárfelszereléssel. Ezek alapján eddig azt feltételezték a tudósok, hogy a kereskedelem akkoriban biztonságosan, kikötőről kikötőre, a partvonaltól látótávolságban zajlott. Ennek a hajónak a felfedezése megváltoztatja az ősi tengerészek képességeiről alkotott tudásunkat: ez az első, melyet ilyen nagy távolságban találtak meg úgy, hogy nincs rálátása egyetlen szárazföldre sem” – méltatta a felfedezés jelentőségét Sarvit.
