A János vitézzel lezárul a magyar operatörténelem egy fejezete
Bár Szabó Máté 2023-as rendezésének márciusi előadásaiban több fiatal énekes is debütál, az Erkel Színházban lezárul egy hét és fél évtizedes korszak.
Az elmúlt 75 évben a János vitéz az Erkel Színház egyik meghatározó ifjúsági előadásának számított, ahol összesen 576 alkalommal láthatta a közönség Kacsóh Pongrác és Heltai Jenő Petőfi-adaptációját.
A Magyar Állami Operaház első ízben 1949 karácsony másnapján mutatta be a darabot az akkor még Városi Színháznak nevezett játszóhelyen. Az előadás a későbbi legendás főrendező, Mikó András első önálló színre vitele volt, Kenessey Jenő vezényelte az általa hangszerelt változatot. A főbb szerepeket Sárdy János, az ekkor debütáló Vámos Ágnes, Lőrincz Zsuzsa, Palló Imre, az ugyancsak pályakezdő Melis György és Domahidy László, valamint Gyurkovics Mária énekelték, míg a statiszták közt feltűnt a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatója, bizonyos Szinetár Miklós is.
Szabó Máté 2023-as rendezésével búcsúzik az Erkel Színháztól a János vitéz. Kukorica Jancsi szerepében ismét Boncsér Gergely látható, aki a bemutató óta nagy sikert arat a címszerepben, mellette Cseh Antal (Bagó), Hábetler András (Francia király), Wiedemann Bernadett (Mostoha), Gábor Géza (Csősz) és Csémy Balázs (Bartoló) tér vissza korábbi szerepéhez.
Az előadásban Iluskaként debütál Brindás Boglárka, aki a Párizsi Opera Akadémiájáról hazatérve tavaly a Don Giovanniban alakította Zerlina szerepét. Ugyancsak most mutatkozik be Francia királykisasszonyként Kapi Zsuzsanna, aki tavaly Az álarcosbálban Oscart, a Bastien és Bastienne premierjében és A telefon előadásában pedig a női főszerepeket alakította. A férfi szólisták közt az Egyesült Államokból hazatérve Aeneas és Jézus (Máté-passió) szerepében már bemutatkozott Najbauer Lóránt, valamint a Bastien és Bastienne-ben, illetve A telefonban ugyancsak főszerepet énekelt zeneakadémista hallgató, Halász Gergely debütál mint Strázsamester.
A János vitéz látványvilágát Füzér Anni jelmezei, Horesnyi Balázs díszletei, valamint Somogyi Győző rajzainak felhasználásával Huszár Dániel, Berkes Bálint és Czeglédi Zsombor vetítései teszik teljessé (grafikus: Illés Balázs). A Rácz Márton karmester által kikutatott, kéziratok nyomán rekonstruált ősváltozatban megszólaló előadás a következő évadokban várhatóan az Eiffel Műhelyház programján szerepel.
