64985c654fa415c20f3b042e.jpg

Január 1-jén Robert Capa, Nagy Lajos és Herczeg Ferenc irodalmi művei közkinccsé válnak

2025. január 1-től kétszázötven irodalmi mű válik közkinccsé, azaz ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé. Köztük vannak Herczeg Ferenc, Nagy Lajos és Robert Capa művei is.

2025. január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az év folyamán további művek is feltöltésre kerülnek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára.

A 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.

Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.

Robert Capa (1913–1954) világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.

Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó.

Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.

Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.

Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő 70 évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

Ez is érdekelheti

Május 25-én történt

„Egy fénykép azért lesz díjazott, mert megmozgatja a szerkesztők képzeletét, és akkor telik meg élettel, amikor a közönség elé kerül” – fogalmazta az 1954. május 25-én elhunyt fotográfus és haditudósító, Robert Capa. A Friedmann Endre Ernő néven született magyar származású fotóriporter rövid élete során öt háborúban – a spanyol polgárháborúban, a második kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az arab–izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban – készített fényképeket, és halálát is egy taposóakna okozta.

Legendás fotográfusok a színes képek korai időszakából a Capa Központban

A Magnum Photos Early Color – Korai színes fotográfiák című kiállításon a többek között Robert Capa által 1947-ben alapított ügynökség forradalmi munkájának kezdeti szakaszába enged betekintést, mely fontos katalizátora volt a színes fényképek elterjedésének.

Robert Capa ismerős idegenként tért vissza Magyarországra

Korábban sosem látott felvételeket is bemutat az a kiállítás, amely a magyar származású fotográfus, Robert Capa 1948-as budapesti látogatásán készült képeiből válogat. Capa hazatérése egyszerre visszatérés rég nem látott hazájába, és a kívülálló sztoikus nézőpontja, amely hasonló erővel bír, mint a frontvonalban készült, legendás képei.

Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló

Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.