Bakos-Kiss_Gabor_Frankie._R
Frankie
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

 

A 20. század egyik legismertebb és legsikeresebb előadóművészéről, a Grammy- és Oscar-díjas Frank Sinatráról szól majd az előadói estje. Miért szeretjük, és miért érvényes még ma is?

Mert összetéveszthetetlen. A New York, New York, a Strangers in the Night, a Fly me to the Moon, a I”ve Got You Under My Skin, a My Way és még egy sor dala szerintem sosem mennek ki a divatból. Zseniális előadó volt, amilyen ritkán születik. A személyiségéhez, legendájához hozzátartozik izgalmas életpályája, sok csúcsponttal és hullámvölggyel, világsztár volt, akinek a maffiakapcsolatairól beszéltek, akit kikosarazott Marilyn Monroe. A rendező, Zakariás Zalán ötlete volt, hogy csináljunk egy estet róla. Épp Kaposváron dolgoztunk a Vízkereszt, vagy bánom is én című Shakespeare-előadáson, amelyben Malvoliót játszottam, amikor azt mondta: neked kellene eljátszanod Sinatrát! Elkezdett sztorizgatni az életéről, elmesélte, milyen nyughatatlan és maximalista volt. Kedvet kaptam a dologhoz.

Frankie_3_R
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

Ha jól értem, az előadás Sinatrát nem mint elérhetetlen ikont, hanem mint esendő, érzékeny embert mutatja be.

A személyiséget akarjuk megmutatni. Nagyon érdekel, hogyan teszi túl magát egy csillogásban, hírnévben fürdő sztár a mélypontokon, s hogyan jut el odáig, hogy öngyilkosságot kíséreljen meg – négyszer is! -, és hogyan tud újra és újra felállni, visszatérni a csúcsra. A monodrámában, melyet Bereczki Ágota dramaturg kifejezetten nekem írt, az énekes-színész hatalomhoz, Kennedy elnökhöz fűződő viszonyát is górcső alá vesszük. És közben pedig elhangzanak azok a dalok, amelyek Sinatrát világhírűvé tették.

 

Hogyan kezdett hozzá a szerep kialakításához, s hogyan halad benne egyre mélyebbre?
Szeretem a lehető legtöbb irányból körbejárni a szerepet, természetesen számos felvételét, filmjét láttam, rengeteget olvastam róla, dalokat hallgattam tőle különféle feldolgozásban. Megdöbbentő látni, hogyan adja elő idősebb korában a fiatalkori dalait, mert érezni, hogyan vált egyre esszenciálisabbá az éneklése, miközben az eleganciájából semmit sem veszített… Az önálló esten többek között arról is mesélek, hogy hogyan alakította ki sajátos előadói módját, s hogy kik voltak azok a művészek, akik hatással voltak a munkásságára.

 

Mit lehet ellesni Sintarától?

Talán azt, hogy a tehetség és a szorgalom önmagában nem elég, önazonosnak is kell lenni. Én kifejezetten törekszem arra, hogy önazonos legyek, hiszen tartozom annyival a közönségnek, hogy ne hazudjam magam másnak, mint ami vagyok.

stuart-maria-eloadasfotok-18128
Jelenet a Stuart Mária előadásból
Fotó: Csiky Gergely Színház

 

A kaposvári Csiky Gergely Színházban nemrég mutatták be a Stuart Máriát.

Schiller drámájában Leicester játszom, aki rendkívül izgalmas személyiség, egy számító, karrierista férfi, aki kész mindenkin átgázolni, hogy elérje, amit akar. A Színművészeti elvégzése óta eljátszott sok pozitív hős után nagyon izgalmas egyre több manipulatív, intrikus figura bőrébe belebújni. Leicester is ilyen. Jó a színpadon „rosszalkodni”.

Kaposvárhoz köti a tanítás is.

Az idei tanévtől kapcsolódtam be a Kaposvári Egyetem másodéves színészosztályának munkájába, mint osztályvezető-helyettes, és színészmesterséget tanítok.

 

bakos_kiss_gabor_600x365
Cassio szerepében az Othellóban
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

 

Vác is különleges helyet foglal el a szívében: 2018. február 1-je óta a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője.

2013-as megalakulás óta aktívan részt veszek a színház életében. Nagyszerűnek tartom, hogy egy olyan kisváros, mint Vác, saját teátrumot képes fenntartani, ahol érdeklődő és igényes közönség várja az újabb és újabb bemutatókat. Nagy öröm és visszaigazolás számunkra, hogy idén január 1-jétől kiemelt státuszt kapott a színház, és a Ványa bácsi című előadásunk bekerült az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába.

 

Másik szívügye: a versek. Tagja a Magyar Versmondók Egyesületének, részt vesz a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál és a nemzeti VERSeny zsűrijében. A Nemzeti Színház tavaly díjat alapított azon művészei számára, akik a versmondás ügyének szentelik magukat. Az idén a költészet napjához kapcsolódva ön kapta a Szeleczky Zita-emlékgyűrűt. Mit jelent ma a vers, a versmondás?

A vers ünnep. És mai világunkban, ahol az ünnepek is egyre inkább veszítenek méltóságukból, fennköltségükből, és egyre inkább elveszni látszanak a fogyasztói társadalom útvesztőiben, igenis szükség van azokra a gyönyörűséges szókapcsolatokon keresztül leírt vagy elmondott gondolatokra, amit úgy hívunk: költészet.

Az_Ur_komediasai.Tompos_Katyaval
Az Úr komédiásaiban Tompos Kátyával
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

 

A taps, a díjak mindig jól esnek az embernek. Önnek ma mit jelent a siker?

Azon az estén, amikor Az Úr komédiásai című darabot bemutattuk a Nemzetiben, a tapsrend előtt, az utolsó képet követően néhány pillanatra magamra maradtam a színpadon a sötétben. Akkor tudatosult bennem, hogy az ország első számú színházában játszhattam el Assisi Szent Ferencet, ezt a senkihez sem hasonlítható, rendkívüli embert. Azt gondoltam magamban: igen, ez az a pillanat, amiért érdemes volt a jogi diplomámat szögre akasztani. Teljesült a színészi álmom!

A teljes interjú a Nemzeti Magazinban jelent meg.