Johan János: Ma az emberek inkább nézik, és csak másodsorban hallgatják a zenét

Amikor újraszervezte a zenekart, volt próbajáték?

Próbajáték nem volt, a kiválasztott muzsikusok közül sokukat gyerekkoruk óta ismertem, illetve hallottam később is játszani őket. A koncepció az volt, hogy olyan muzsikusokból álljon össze a prímáskar, illetve a hegedűskar, akik nem játszanak másik zenekarban, de van szakmai múltjuk. A felkért zenészek azt mondták, hogy szívesen csatlakoznak a Magyar Nemzeti Cigányzenekarhoz, szóval azonnal partnerre leltem bennük.

Törekszik arra, hogy a Magyar Nemzeti Cigányzenekar sajátos profilt alakítson ki?

Nem törekedtem arra, hogy speciális legyen a zenekar hangvétele, illetve a repertoárja. Mivel a zenekar nevében benne van, hogy magyar, hogy nemzeti és hogy cigány, ezért a magyar cigányzenekarok által hagyományosan játszott repertoárra, benne a magyar népdalokra és a cigány népi kultúra klasszikus dalaira fókuszálunk. A több száz éves tradíciót elsősorban ápolni kell, és továbbvinni.

Viszont be kellett látunk, hogy manapság már egy ekkora létszámmal felálló zenekarnak kell, hogy legyen énekese. Azt is tudomásul kellett vennünk, hogy ma már az emberek a zenét inkább nézik, és csak másodsorban hallgatják. Azaz valaminek történnie kell a színpadon. Volt, hogy színpadra vittük az Erkel-féle palotást, amihez hozzáadtuk a klasszikus tánckoreográfiát, illetve a fiatal prímások sokszor kapnak lehetőséget arra, hogy szólózzanak, illetve párbajozzanak.

Vannak más újítások is?

Sokszor hangzanak el konferanszszövegek, megpróbáljuk elhelyezni, illetve némiképp bemutatni a zeneművet. Részben abban láttuk a megújulást, hogy beszélünk is a zenékről, akár arról, hogyan alakult ki a verbunkos, illetve bemutatunk szólistapárbajokat is. Legutóbb két klarinétos mérte össze tudását, azaz adtak elő egy virtuóz klarinétművet. Ez azért lehetett meglepetés, mert ezek a párbajok jórészt a hegedűsökre és a cimbalmosokra jellemzőek.

Ugyanakkor ragaszkodnunk kell bizonyos műfajokhoz is. Ilyen például a csárdás. Már csak azért is, mert az utóbbi időben a cigányzenekarok repertoárjából ez hiányzik. Mi főleg azokat a zenéket játsszuk, amelyeket kimondottan cigányzenekarokra írtak, szóval ragaszkodunk a tradicionális zenéhez.

Sok roma zenész a jazz iránt is érdeklődik. Van önöknél olyan muzsikus, aki ebből az irányból jött, és friss hangzást hozott a megszólalásba?

A mi zenészeink nem a jazz világából jöttek, de szívesen játszanak azt is, persze egymás között. Nagyszerű dolog, ha valaki tud jazzt játszani, hiszen attól csak több lesz, de tőlünk nem ezt várja a közönség.

Jelenleg 21 fős a zenekar. Milyen az ideális felállás? Hány muzsikussal szólal meg legjobban a cigányzene?

Amikor felkértek arra, hogy alapítsuk újra a zenekart, először arra gondoltam, hogy 11 fős legyen. Az már erőteljesen meg tud szólalni, és látványban is jól mutat. De ha nagy színpadon játszunk, a 11 fő elvész. A 21 lett a nyerőszám. Ezzel a létszámmal komoly kiállása van egy zenekarnak, amit persze már nehezebb összefogni, és az sem mindegy, hogy hány emberért felelek… Valljuk be, nem tudunk demokratikusan működni, hiszen olyan döntés – például a próbarend összeállítása – nem lesz, ami mindenkinek megfelel.

A jazzben és a kávéházi cigányzenében is van improvizáció. Amikor nagy koncerteket adnak, van mód arra, hogy eltérjen egy-egy zenész a kottától? Vagy itt szigorú csapatjáték van?

Azt kértem a kollégáktól, hogy mindenki tegye bele azt a kis pluszt, amitől cigány karakterű lesz az egész, és az sem gond – persze csak bizonyos keretek között –, ha valaki néha eltér attól, amit begyakoroltunk, mert attól akár egyedi is lehet a produkció. A muzsikához nem fegyelem kell, hanem alázat és tisztelet. Tisztelet többek között egymás iránt is.

Amikor színpadon vagyunk, ne barátok legyünk, hanem jó kollégák. Ha barátkozni akarunk, hívjuk meg egymást egy kávéra, de ha zenélni szeretnénk, akkor tisztelettel és alázattal kell együtt muzsikálni.

Nem jellemző, hogy kottából játszanának. Létezik egy alaprepertoár, amit mindenki tud?

Igen, van egy alaprepertoár, Brahms Magyar táncok, Liszt-rapszódia, Monti-csárdás, a verbunkos klasszikusok, ezeket sok zenész egyformán tanulta be annak idején a Rajkó zenekarban. Mindannyian ismerjük a kottát, mégis azt mondom, hogy amit gyerekként úgymond cigány módon tanultunk meg, ellesve az idősebbek játékát, azt a mai napig hibátlanul játsszuk el, amit már felnőtt fejjel, kottából gyakoroltunk be, az kieshet az emlékezetből.

Ahogy a magyar népzenének, úgy a cigánynak is van tájjellege?

Nyíregyházán például más bizonyos dalok szövege, mint mondjuk Sopronban, és néhány hang is eltérhet, és csak a dal váza ugyanaz. Sokszor fordul elő az is, hogy erdélyiek teljesen más szövegeket énekelnek az itthon megszokott dallamokra.

Az első nagy sikerű koncert a budapesti Atrium Hyatt Szálló elegáns termében zajlott. A luxusszállóban vagy a régi kávéházban szólal meg jobban a zene?

A kávéházi cigányzene alkalmazkodott az adott kor kihívásaihoz, és eljutott a szállodákba, majd az egészen nagy színpadokra is, de ennek a muzsikának az egyik nagy varázsa, hogy éttermekben, a háttérben szól. Amikor viszont emelkedett lesz a hangulat, hirtelen pódiummá válik az a tér, ahol a zenekar játszik. A muzsikusok könnyebben el tudják engedni magukat, ha körülöttük jönnek-mennek a vendégek és a pincérek, mert akkor nem pásztázza őket a reflektorfény.

A jellemzően virtuóz művek (Kardtánc, Ciocârlia és a többi) ugyanolyan népszerűek, mint húsz-harminc éve, vagy kiszorítják azokat a lassabb filmzenék?  

A virtuóz művek a színpadi cigányzene alapdarabjai, de mindig voltak trendek is, most például sokan kérnek filmzenéket. Azt kell mondanom, hogy nem is szólal meg rosszul a cigányzenekaroktól a Harry Potter filmzenéje, A Karib-tenger kalózai vagy éppen a Trónok harca főcíme. Divatzenék mindig voltak, de nem vagyok benne biztos, hogy ezek időtálló darabok maradnak a cigányzenekarok repertoárjában. Érdekes trend, hogy manapság már mobiltelefonon mutatják meg a hallgatók, hogy mit játsszunk el.

Április 1-jén volt egy nagy koncertjük a Hagyományok Házában. Mi lesz ezután? Mit tartogat a 2026-os év a Magyar Nemzeti Cigányzenekar számára?

Most a legfontosabb a magvetés. Nagy az érdeklődés a zenekar iránt, megjelentek szponzorok, vállalkozók, és rendezvényszervezők is megkerestek minket. A Hagyományok Házában megtartott koncertünkön nagy sikert arattak az énekes és táncos produkciók, ebbe az irányba megyünk tovább. Felnőtt egy olyan korosztály, amely nem hallott kávéházi cigányzenét, de nemegyszer jöttek oda hozzánk fiatalok, akik azt kérték, hogy játsszunk majd az esküvőjükön. A prímásnak nagy a felelőssége, hogy a mögötte létrejövő produkció minőségi legyen, sőt még az is számít, hogy van fölöltözve a zenekar. A közönség nemcsak a minőségi zenét várja el, hanem azt is, hogy a cigányzenész mindig elegánsan legyen fölöltözve.

Fotó: Hegyi Júlia Lili / Kultúra.hu