Ma van a Jókai-bableves napja

A Jókai-bableves napját ünneplik ma országszerte és a határokon túl a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális intézményei.

A Jókai200 emlékév programjaihoz kapcsolódva a KIM hagyományteremtő szándékkal hirdette meg március 16-ára a Jókai-bableves napját. A Jókai-bableves nap bevezetésével a minisztérium célja nemcsak az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar gasztronómiára, hanem az is, hogy egy olyan eszközt találjanak, amellyel Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján a magyar emberek – bárhol élnek is a világon – kötetlenül és jó hangulatban élhetik meg a magyarsághoz tartozásukat.  

Az „eredeti” Jókai-bableves receptjét Gundel Károly vetette papírra 1934-ben, azóta azonban számos variáció látott napvilágot, így a Jókai-bablevesnek több receptje is lehet.

A kampányba több ismert szakács és a világ 26 országában jelen lévő Liszt Intézet-hálózat is bekapcsolódott, hogy a mai napon együtt főzzék és fogyasszák el a magyar kultúrára, Jókaira, a magyar gasztronómiára emékeztető, egyben a nemzeti összetartozást jelképező Jókai-bablevest.

Ez is érdekelheti

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki

Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?

Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig

Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.

Velő a bárányherén

Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.