Ma van a Jókai-bableves napja

A Jókai-bableves napját ünneplik ma országszerte és a határokon túl a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális intézményei.

A Jókai200 emlékév programjaihoz kapcsolódva a KIM hagyományteremtő szándékkal hirdette meg március 16-ára a Jókai-bableves napját. A Jókai-bableves nap bevezetésével a minisztérium célja nemcsak az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar gasztronómiára, hanem az is, hogy egy olyan eszközt találjanak, amellyel Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján a magyar emberek – bárhol élnek is a világon – kötetlenül és jó hangulatban élhetik meg a magyarsághoz tartozásukat.  

Az „eredeti” Jókai-bableves receptjét Gundel Károly vetette papírra 1934-ben, azóta azonban számos variáció látott napvilágot, így a Jókai-bablevesnek több receptje is lehet.

A kampányba több ismert szakács és a világ 26 országában jelen lévő Liszt Intézet-hálózat is bekapcsolódott, hogy a mai napon együtt főzzék és fogyasszák el a magyar kultúrára, Jókaira, a magyar gasztronómiára emékeztető, egyben a nemzeti összetartozást jelképező Jókai-bablevest.

Ez is érdekelheti

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai

A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki

Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?