Jubileumi koncert a Zeneakadémián

A Budapesti Filharmóniai Társaság 165 éves története páratlan a maga nemében: zenetörténeti jelentőségű események, meghatározó jelentőségű zeneszerzők és előadóművészek hosszú sorára tekint vissza, így méltán tartják számon a legjelentősebb európai zenekarok között. Az együttes lefektette a magyarországi szimfonikus koncertélet alapjait, budapesti koncertjeikre sokszor egész Európa figyelt, és kritikusok hada vitte a hírt a magyar közönség zeneszeretetéről. Az 1853. november 20-i koncert egy bérletsorozat első hangversenye is volt, Európában először. Az európai zeneélet egyik központjában, Bécsben, a Filharmonikusok csak 7 évvel később tartották meg első bérletes sorozatukat.

A zenekar történetét olyan személyiségek határozták meg, mint Erkel, Liszt, Goldmark Károly, Brahms, Dvořák, Mahler, Mascagni, Strauss, Ravel, Dohnányi, Respighi, Bartók, Sztravinszkij, Kodály, Weiner Leó, Kadosa Pál, Petrovics Emil, Szokolay Sándor és Kurtág György.

A társaság számtalan történelmi relikviája között talán az aranykönyv tükrözi legjobban a történelmi jelentőségüket. 1828 óta többek között Bartók, Kodály, Sztravinszkij, Strauss írt üzenetet saját kezűleg ebbe a könyvbe, megköszönve a Filharmóniai Társaság munkáját.

A jubileumi hangversenyen felcsendül az alapító Erkel 1844-ben íródott Hunyadi-nyitánya, amely méltán vált a magyar operajátszás etalonjává.

Liszt Ferenc is több szállal kötődik a Filharmóniai Társasághoz, számos koncertjén lépett fel. Hétfő este a II. Magyar rapszódiával adóznak emlékének.

Kodály Zoltán a Galántai táncokat a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta a 80. jubileumi év tiszteletére. Így nyilatkozott Az Est újságírójának: ?Galántai táncok című, új művem témái azokból a XVIII. század végi, bécsi, sárgult magyar táncfüzetekből valók, amelyekből Haydn Rondoall? Ungherese-jének témáit merítette. Miért galántaiak? Egyrészt azért, mert az egyik füzet címében ott van, hogy aus Galantha, másrészt pedig azért, mert félig-meddig magam is galántai vagyok: ott töltöttem gyerekkorom legboldogabb hét esztendejét. Híres volt még akkor is a galántai banda, és ez volt az első zenekar, amelyet életemben hallottam?.

Hétfő este a Zeneakadémián Muszorgszkij Viktor Hartmann festményei által ihletett, Egy kiállítás képei című művét is játsszák, melyet éppen a Budapesti Filharmóniai Társaság mutatott be első ízben magyar közönség előtt, 1939-ben, Dohnányi Ernő vezényletével. Most kivételesen két karmester dirigál, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy, mellette Madaras Gergely, a fiatal generáció világhírű alakja, csellón pedig korunk talán legismertebb csellistája, Várdai István működik közre.

Várdai István Antonín Kraft csellóversenyét adja elő. Kraft a 18. század végének legkiválóbb csellistája volt. Az Eszterházy család szolgálatába szegődött Fertődön, ott tanulta meg a zeneszerzés mesterségét Haydntól. A Magyarországon első ízben elhangzó mű szinte Paganini-szerű virtuózitást igényel az előadótól.

További információ és részletes program itt.

Forrás és fotók: btf.hu