A méz a méhek jutalma a növényektől

Tudomány

Takarít, őriz, sűrít, vizet hord. Mindezt el kell végeznie egy fiatal méhnek, mielőtt eljuthat a nektárgyűjtés nemes munkájáig. A Petőfi Akadémia videójából megismerhetjük a méhek különleges életét, és egy kaptárt is láthatunk belülről.

A Méhészet Hivatás – hirdeti Nagy Balázs méhész pólóján a felirat, ahogyan kiemeli a kaptár mézteréből a mézkeretet a film elején. 

„A családi legendárium szerint dédapám és nagyapám is méhészkedett. A nagyapám hét méhcsaládot hagyott maga után, ebből fejlesztettük fel a méhészetünket” – meséli.

„Lehet látni sötétebb foltokat, az a virágpor, ahol csillog a nektár, az a még érlelés alatt álló méz, itt pedig a lefedett, érett méz látható” – tart gyors idegenvezetést a mézkereten belül a szakember.

A kaptárban a méztér alatt helyezkedik el az anyarács, amely megakadályozza az anyát, hogy ösztöneinek engedelmeskedve a mézteret petézze tele. 

„Ennek köszönhető, hogy tiszta mézet tudok pörgetni – avat be a részletekbe Balázs –, nem kell válogatnom a mézkereteket, hogy fias vagy nem fias.”

A méz nektárból készül. Abból a híg cukorszirupból, amelyet  a méhek a virágokról gyűjtenek. Ezt viszik be a kaptárba, de már saját enzimjeikkel gazdagítva. Szétterítik, majd a kijáratnál szárnyrezegtetéssel léghuzatot képeznek – ettől szárad és érlelődik mézzé lassan a nektár. Amikor eléri a megfelelő állagot, a méhek viaszpecséttel zárják le a kész mézet tartalmazó sejtet.

Balázs megmutatja a kaptár lelkét, a fészket is. Itt már lehet látni a különböző fajtájú méheket: a dolgozók mellett élnek még ugyanis a kaptárban fullánk nélküli herék is. A méhész mindezt védőruha nélkül, egy szál pólóban, füstölő segítségével prezentálja a Petőfi Akadémia nézőinek – és láthatjuk, hogy még akkor sem esik pánikba, ha egy dolgozó betéved a pólója alá. De persze megkérdeztük, mi a teendő, ha megcsíp minket egy méh.

„Nagyon fontos, hogy ne nyomjuk össze a fullánkot, hanem kaparó mozdulattal próbáljuk eltávolítani – mondja –, mert ha megfogjuk, és úgy próbáljuk kihúzni, azzal tulajdonképpen magunk nyomjuk be a mérget a testünkbe.” 

Balázs szemlélete szerint a méz a méhek jutalma a növényektől – a porzásért cserébe. És ezt ő komolyan is gondolja. „Én úgy méhészkedem, hogy bent marad a méheknek az, ami az övék, és mindig csak a pluszt vesszük el.”

A filmből kiderül, mit jelent az érett méz lefedelezése, hogyan pörgetik ki a méhészek a keretekből a mézet, és milyen látvány az, mikor pergetés után kicsorog a friss méz, ahogyan a must a présből szüretkor.

Nagy Balázs nemcsak mesél, bemutat és kalauzol, de kér is valamit – nem nagy dolgot, de a méhek és a méhészek szempontjából kardinálisat – minden kerttulajdonostól. 

„Fontos, hogy csak napnyugta előtt egy órával kezdjenek permetezni a kertekben – mondja  –, mert a méhek akkor már nem gyűjtenek nektárt. Nélkülük nem lenne zöldség, gyümölcs. Vigyázzunk rájuk!”

A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatók. Aki feliratkozik a Kultúra.hu YouTube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Ismerkedjünk együtt a hagyomány értékeivel a Petőfi Akadémia videóinak segítségével!