Elvis Presley Jailhouse Rock című dala szól, miközben elhagyjuk a nézőteret. Nemcsak a zárlatban fontos értelmezési fogódzó a muzsika. Matisz Flóra Lili némely jelenet elején felhangzó, Ennio Morriconétől kölcsönzött motívumai legalábbis a szóbeli párbajt előlegezik. Az erdélyi szülők a Jó, a rossz és a csúf című westernfilm torzított taktusaira toppannak be lányuk (Lujza: Szandtner Anna) és annak barátjának (Filip: Mesés Gáspár) berlini lakásába. A karácsonyi ünnepeket készül együtt tölteni a kettészakadt család.
A Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című előadást az Örkény István Színház Stúdiójában Kincses Réka rendezte. A Kincses saját drámájából készült egyfelvonásos a riasztót, az aggasztót poénokkal oldja. Egyrészt így árnyaltabb jellemzést kapunk a szereplőkről, másrészt a humor feszesebb ritmust ad. Majd, valahol a szavakon túl, a lány fojtogatja édesanyját, ám utána halljuk a történetet a feltétlen szeretetről, amellyel a szülő szerette, szereti gyerekét. Az anya megmutatja fogai hűlt helyét, amelyeket annak idején a román Securitate ügybuzgó tisztje vert ki, majd megjegyzi, hogy a műfogsora szebb az eredetinél.
Csákányi Eszter Csöpi, a feleség szerepében vehemens és vulgáris. Akaratos és verbálisan agresszív az asszony. Csöpi szenvedélyes kitörései humorosan félelmetesek. A legsűrűbb pillanataiban egyetlen szó sem hangzik el tőle, sem mástól. Ugyanis táncol a család, ki-ki vérmérséklete és kedélye szerint. A lánya másfajta, szabadelvű életfelfogását inkább elfogadó Géza lendületesen és kedvvel táncoltatja Lujzát, mindeközben Csöpi egyedül és ülve mozog a zenére. Csákányi agresszív mozdulatai akár a törölköző hiányában, a hirtelen támadt szélviharban száradni vágyó strandolóé. Lerázni szeretné magáról a képzelt vízcseppeket, éppen úgy, ahogyan a karácsonyi vendégeskedést is.
A dikció alapján az elvakult jobboldali ideológia két lábon járó szócsövének, semmint hús-vér embernek tűnik az asszony. Csákányi alakításának erőssége az, ahogyan váltani tud. Az őskonzervatív Csöpi alapjaiban komikus karaktere egyértelműen drámaivá alakul. Az arrogancia, az ellentmondást nem, vagy kifejezetten nehezen tűrő akarat tűnőben, helyette az aggódó lélek körvonalazódik. Miután Csöpi véletlenül találkozik a kongói menekülttel (Dyssou Bona), az asszony a politikai meggyőződését levetkőzve szerethetően esendővé válik.
Ám frissen tapasztalt érzékenysége sem menti meg a túlzásoktól. Hamarosan a másik oldalon találja magát: most már a szigorú német törvényeket megszegve akar segíteni a rászorulón. Mégis, Csákányi szuggesztív játéka messze túlmutat önmagán, és reménysugár lehet. Ha a (vak)hitünk ellenére képesek vagyunk meghallani a másikat, nincs teljesen veszve minden.
A másik nagy alakítás Znamenák Istváné. Géza, a férj az örök második lehet csupán Csöpi mellett, de leginkább után. Vélhetően nagy szerelem lehetett az övék. Sok minden összeköti a házastársakat. Hiába is jegyzi meg Géza az asztallapot bámulva, kissé elkeseredetten, a többedik pálinka után, hogy a házasságnál nincsen rosszabb. Znamenák ütemérzéke tanítani való. Úgy képes a háttérben maradni Csákányi mellett, hogy dinamikusan van jelen.
A koronát játékára egy monológ teszi fel. Géza elmondja egy 30 évvel ezelőtti, tehát Ceaușescu rendszerének bukása utáni, a demokratikus átalakulás elején elhangzott nyilvános beszédét. A hullarészeg férfi akadozva beszél, igyekszik önmagát igazolni – elsősorban önmaga előtt. Pontosan tudta annak idején is, hogy mennyire sorsfordító időket él meg. Látszik a verbális szaggatottságon át is, hogy őszintén hitt az akkori változásokban. Amikor a társadalmi összefogást és a megújhodást kéri, Géza hirtelen kijózanodik, így szavai különösen megérintik a publikumot.
Furcsa időutazás a beszéd, hiszen ekkor még lehetett közösen gondolkodni. Utána újra talajrészegen fejezi be mondandóját a férj. Géza bármennyire is elnyomott olykor házastársa által, valaha a közösség formátumos vezetője volt. Znamenák karaktere a horatiusi arany középszer embere. Van ereje arra, amire a nejének nincs, hiszen nemcsak meghallgatja, de esetenként elismeri vitapartnere igazát.
A Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza alapján az egymás irányába tett lépéseink talán segíthetnek elhatalmasodó társadalmi magányunk feloldásában. Magával ragad bennünket a játék, nevetünk sokszor, mégis drámai előadás emlékét visszük haza az Örkény István Színház Stúdiójából.
Az előadás színlapja az Örkény Színház honlapján érhető el.
Fotók: Horváth Judit / Örkény Színház
