9365d7c0-572b-41fc-ba80-875dfdaefebc.jpg

Karikó Katalin Mendel-díjat kapott

Az Európai Humángenetikai Társaság Mendel-díjával tüntették ki Karikó Katalint Milánóban – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága szerdán.

A díjátadó alkalmából az Európai Humángenetikai Konferencián Mendel-előadást tartott Karikó Katalin, az SZTE professzora, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának adjunktusa. A hibrid konferencián 94 ország 5651 kutatója vett részt Milánóban, és a tanácskozást online 1230 tudós is figyelemmel kísérte.

A tudományos örökléstant megalapozó Gregor Mendelről többféle szervezet több díját is elnevezték. A Karikó Katalinnak május 27-én átadott Mendel-díjat olyan jeles személyiségek is megkapták már, mint a Nobel-díjas Emmanuelle Marie Charpentier vagy Aaron J. Ciechanover.

Maga az elismerés egy mintegy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üvegszobor. A díjátadó ceremóniához kötődő programokon Karikó Katalin újságírói kérdésekre válaszolt, és előadást tartott a Carlo Besta Neurológiai Intézetben is.

Májusi találkozóin azt hangsúlyozta Karikó Katalin: „Bízz abban, ami benned van. Ápold azt, amit ott találsz, különösen akkor, amikor senki más nem teszi. És állj készen arra, hogy elmagyarázd a kutatásodat, különösen akkor, ha a tudományt nehéz megérteni, és fennáll a veszélye annak, hogy félremagyarázzák.” Ez a gondolat olvasható a milánói konferencia honlapján is inspiráló tanulságként.

Ez is érdekelheti

PREMIER: megérkezett a Kék Cetli második évadának első epizódja

Hogyan határoznak meg minket az emlékek, amelyeket mélyen elraktározunk magunkban? Többek között erre a kérdésre is válaszolnak dr. Farkas Levente András vendégei a Kék Cetli második évadának első epizódjában.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Dr. Egyed Balázs: Amit ma magyarságnak nevezünk, az egy évszázadok alatt formálódó genetikai kompozíció

Génhibák, betegségekre való hajlamok és a magyarság története: a biológust és igazságügyi genetikus szakértőt kérdeztük a DNS-ünkben kódolt titkokról.

Január 17-én történt

„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.