Karikó Katalin, Szilágyi Áron és Böjte Csaba kapták a legmagasabb magyar állami kitüntetéseket

Az államfő augusztus 20-án Esztergomban adta át a kitüntetéseket.

Karikó Katalin

A legrangosabb állami díjjal Karikó Katalin Magyarország és a magyar tudomány hírnevét világszerte erősítő, a legkiválóbb magyar szellemi hagyományokat folytató, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos pályáját, különösen több évtizeden át kitartóan végzett, a gyógyítás új dimenzióit megnyitó kutatómunkáját ismerték el.

Minden gyermek kíváncsi a világra, de egy vidéki kertes házban, ahol csirkét, kacsát keltetnek, disznót tartanak, veteményest gondoznak, naponta szembesül a természet történéseivel, és ezek megragadják a fantáziáját. A növények különösen érdekelték, mindegyiknek meg szerette volna tanulni a nevét – idézte fel a biológia iránti vonzalmának kezdeteit a 2020-ban a Közmédia Év Embere díjjal elismert kutató.

„Az általános iskola vége felé már tanulmányi versenyeken indultam” – mondta, hozzátéve: más természettudósokkal beszélgetve kiderült, ők is részt vettek ilyen megmérettetéseken. „Szabó Gábor fizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) korábbi rektora például hetedikesként hozzám hasonlóan megjárta a tanulmányi versenyek győzteseinek csillebérci szaktáborát” – emlékezett vissza diákkorára a kutató.

Karikó Katalint pályája során többször előfordult, hogy állásából elbocsájtották, illetve lefokozták. Úgy véli, élete során azért találkozott sok buktatóval, mert folyamatosan a megismerés vágya hajtotta, nem arra koncentrált, hogy szert tegyen az előléptetéshez vagy a kutatási támogatások elnyeréshez szükséges ismertségre.

Fiatalokkal beszélgetve azt szokta mondani, ha valaki reflektorfényre vágyik, menjen színésznek vagy színésznőnek, ha azt szeretné, megmondják neki, mit csináljon, legyen katona, de ha feladatokat szeretne megoldani, problémákon elgondolkodni, válassza a tudományos pályát. „A kutatói munka korántsem olyan izzadtságszagú, mint kívülről látszik, hanem nagyszerű érzés, folyamatos intellektuális kaland, amiért még fizetést is kapunk, ha nem is sokat” – jegyezte meg.

Az elmúlt időszakban az SZTE kutatóprofesszora több mint hetven tudományos és társadalmi elismerést kapott, 16 egyetemen avatták díszdoktorrá. Mint mondta, minden egyes díj ráirányítja a figyelmet a tudomány fontosságára, és egyben lehetőséget teremtett számára, hogy sokakhoz szóljon a természettudományos pálya szépségeiről.

„Európában, de világszerte is probléma, hogy egyre kevesebben szeretnének a biológia, a fizika, a kémia területén tanulni. Talán nem is tudják pontosan, mivel foglalkozik, hogyan dolgozik egy kutató, s nem látják a pálya szépségét: milyen érzés felfedezni valamit, vagy az elért eredményekkel hozzájárulni ahhoz, hogy az utánunk jövők oldjanak meg egy problémát” – hangsúlyozta a tudós.

Karikó Katalin neve a koronavírus-világjárvány idején vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt, mert a Drew Weissman immunológussal kidolgozott módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-technológia lehetővé tette az első sikeres vakcinák kifejlesztését.

A kutató elmondta, ma már több mint 250, az mRNS-technológiát alkalmazó klinikai teszt folyik világszerte, amely többek között fertőző betegségek megelőzését, daganatos elváltozások kezelését tenné lehetővé. Fejlesztenek vakcinát a HIV vagy a herpeszvírus ellen, de olyan baktérium vagy parazita okozta betegességgel szemben is, mint a tbc, illetve a malária. A fertőzött kullancsok okozta Lyme-kór megelőzését segítheti az a még állatmodelleken tesztelt oltás, amely a rovarok nyálában található fehérjékkel szemben vált ki immunreakciót. Ezzel mérsékelhető lenne a kullancsok terjesztette vírusos agyhártyagyulladás kockázata is. Szintén ígéretes vizsgálatok folynak daganatos betegségek esetén: a BioNTech a hasnyálmirigyrák, a Moderna a melanoma ellen dolgoz ki vakcinát. Ezek olyan, egyes páciensekre szabott oltások, amelyeket az adott tumor kialakulásához vezető mutációkat meghatározva készítenek el, és jelentősen csökkentik a daganat kiújulásának esélyét – közölte a szakember.

Karikó Katalin, mint mondta, olyan kutatásokban vett részt, ahol az mRNS által kódolt fehérjék serkentik a daganatos elváltozásokkal szembeni hatékony immunválaszt. Zajlanak a klinikai vizsgálatai olyan mRNS-terápiáknak, amelyek tumorsejtek felszíni fehérjéihez kapcsolódó ellenanyagokat kódolnak, de fejlesztenek a szívbetegek gyógyulását új erek kialakulását ösztönözve segítő megoldást is. Akár lehetőség nyílhat bizonyos genetikai betegségek kezelésére is az mRNS-technológiával: például, ha egy génhiba miatt mérgező fehérjék termelődnek a májban. Várhatóan idén lép be a klinikumba a sarlósejtes vérszegénység ellen kidolgozott mRNS-terápia, de keresik a megoldást a földimogyoró- vagy a poratkaallergia kezelésére is – közölte a kutató.

Szilágyi Áron

Szilágyi Áron Magyarország és a magyar sport jó hírnevét világszerte erősítő, a legnemesebb magyar sporthagyományokat követő, ifjú korától egyéni és csapatszinten is kivételes nemzetközi sikereket hozó sportolói pályafutása, valamint a fiatal tehetségek támogatása iránt elkötelezett, a kiemelkedő fizikai és mentális teljesítmény mellett sportszerűségből és emberi tartásból is mintául szolgáló életpéldája elismeréseként kapta a Szent István Rendet.

„Már tizenhét évesen úgy terveztem, hogy addig vívok, ameddig jólesik, ameddig szeretem ezt csinálni. Hosszú pályafutást terveztem, és az egyik legnagyobb öröm az életemben, hogy ez összejön” – nyilatkozott a Vasas 33 éves klasszisa, aki 17 esztendősen lett először felnőtt világbajnok.

Arra a kérdésre, hogy mi segítette őt leginkább az egyedülálló eredmények elérésében, kiemelte: „Nagyszerű emberekkel találkoztam, akik segítették a pályafutásomat és a felkészülésemet évről évre. Ha nem a Vasas vívótermébe visz le édesanyám kilencévesen, nem Gerevich Györggyel találkozom, aki a nevelőedzőm lesz, vagy az ő tragikus halála után nem Somlai Bélához kerülök, akkor valószínűleg, sőt biztosan nem futok be ilyen pályafutást.”

„Mindentől függetlenül mindvégig az alázatos munka fontosságában hittem, és szilárd meggyőződésem, hogy a sikerhez feltétlenül szükséges a hosszú távú elköteleződés” – hangsúlyozta a vívás kiemelkedő alakja, aki 2021-ben a Közmédia Év Embere díjazottja lett.

A motivációt illetően elmesélte, hogy néhány hete, amikor újra világbajnokságot nyertek a csapattal, ugyanazt érezte a verseny előtt és az öröm pillanataiban is, mint 17 évesen. „Ugyanolyan motivált vagyok, nem sok minden változott. Élsportolóként gondolkoztam fiatalon és most is, megmaradt bennem ez az eltökéltség, ez az elszántság. Nekem ez egyfajta hivatástudatom, eszerint élem az életem, örülök, hogy 33 évesen is kitart még ez a lelkesedésem” – tette hozzá. Sikerei egyik alapjának azt tartja, hogy az esélyességet nem teherként éli meg. „Így vagyok összeszerelve, az alapbeállítás az, hogy jó versenyző típus vagyok és szeretem a téthelyzeteket. Gyerekként is imádtam versenyezni, inkább azzal kellett foglalkoznom, hogy egy-egy siker után a földön tudjak maradni és ugyanúgy dolgozzak tovább” – folytatta.

Szilágyi Áron többször került címlapokra példaértékű sportszerű cselekedetével, nyilatkozatával. „Engem ilyennek neveltek. A szüleimtől és a családomtól olyan értékrendet kaptam, amibe nem fér bele a csalás vagy a trükkökkel, hamisan megszerzett győzelem. Gyerekkoromban sokat társasjátékoztunk otthon, és engem már akkor is nagyon dühített, ha valaki nem a szabályoknak megfelelően játszott. Én nem tudtam soha elképzelni, hogy úgy nyerek, hogy közben nem tartom be a szabályokat” – árulta el. A sport és azon belül a vívás szerinte rengeteg olyan értéket hordoz, amelyet a fiatalok a mai világban máshol nem könnyen kapnak meg. Visszautalt a fair play tiszteletére, illetve arra, hogy az embernek alázatosan kell dolgoznia, és hozzátette, meg kell tanulni tisztelni a nagyobb tudású, eredményesebb, idősebb versenyzőket, edzőket, szakembereket, meg kell tanulni küzdeni a célokért, egyáltalán képessé kell válni arra, hogy célokat tűzzön ki maga elé az ember és azokért keményen dolgozzon.

Szilágyi Áron kiemelte, hogy számára nagyon fontos Magyarország képviselete. „Én minden nemzetközi versenyemen a címeres mezt húzom magamra és Magyarországot képviselem. Nagyon jó azt megélni, hogy a világban bárhova utazunk, a magyar kardvívókat ismerik, tudják, hogy hagyományosan eredményes csapat a miénk, olyan elődökkel, mint Fuchs Jenő vagy Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf. Mi ezt az örökséget igyekszünk szépen gondozni, és vinni tovább, amit ránk hagytak az elődök. Én ezt át is érzem, nagyon nemes feladat” – mondta.

A céljait érintve előbb a jövő évi, párizsi olimpiát említette, melyen szeretne a lehető legjobban szerepelni, majd hozzátette, a sportban maradna aktív sportpályafutása után is, szeretne valamit hozzátenni a következő generációk fejlődéséhez azokból a tapasztalatokból, amelyeket eredményes és tartalmas pályafutása során megszerzett. „Merjenek nagyot álmodni, mert a sport olyan terület, amelyben, ha valaki alázatosan, keményen, hosszú időn keresztül képes dolgozni, a legnagyobb álmok is valóra válhatnak” – üzente a fiataloknak.

Böjte Csaba

Böjte Csaba az elismerést az erdélyi nehéz sorsú gyerekek felkarolásáért, humanitárius tevékenységéért, a gondviselés megélését segítő, nagy hatású tanításaiért és a magyar nemzet lelki megerősödését szolgáló életútja elismeréseként vehette át.

Böjte Csaba kiemelte: a kapott elismerés azt mondja neki, hogy a legelesettebb gyerekek is értékesek a magyar nemzet számára, hiszen a magyar állam azt értékeli, hogy ő ezekhez a gyerekekhez hajolt le. Hozzátette: a díj nemcsak őt, hanem mindannyiunkat bátorít, hogy „merjünk bekopogtatni a falu végi otthonokba és megszólítani az ott élő gyerekeket, merjünk életközösséget vállalni velük”, bízva abban, hogy hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak.

A ferences szerzetes úgy fogalmazott: „teremtő tekintettel kell egymásra nézzünk”. A gyerek ugyanis a felnőtt szemének tükrében látja magát. „Ha a szemembe néz és azt látja, hiszem, hogy meg tudja csinálni, akkor elindul, nekiáll”, és valóban képes lesz rá. A kis sikerélményekből építkezik aztán, és egyre nagyobb és nagyobb dolgokat vállal majd. Így fejlődünk mindannyian. „Ezért ezzel a bizalommal kell egymást, a nemzetünket és a jövőt is szemléljük. Hiszen Isten nem azt mondta, hogy készüljünk a világ végére, hanem hogy imádkozzunk, hogy jöjjön el az ő országa” – tette hozzá.

A terveiről szólva Böjte Csaba elmondta, „nagyapai üzemmódra szeretne váltani”. Ő és munkatársai közel hatezer gyereket neveltek fel, közel „ezer unoka is van már”, és nem nagyon akarnak új gyereket befogadni, inkább a kirepülteket szeretnék utógondozni. „Abban szeretném segíteni az alapítvány otthonaiban felnőtt gyerekeket, hogy családot alapítsanak, akiknek pedig már van, azok ne sodródjanak el a feleségük, férjük mellől, és szépen tudják nevelni a gyerekeiket” – mondta.

Böjte Csaba szólt arról is, hálás az általa gondozott gyerekeknek, hogy hagyták magukat tanítani, hogy meghallgatták a jót, a szépet. A ferences szerzetes köszönetet mondott kollégáinak is, akik az elmúlt 30 évben akár hetekig, hónapokig önkéntesként, akár évekig, évtizedekig munkatársakként dolgoztak az alapítvány otthonaiban. Szeretné – jegyezte meg –, ha le lehetne „nyírogatni” a díj szélét, és mindegyiküknek adni belőle egy darabot.

Nyitókép: Novák Katalin köztársasági elnök átadja a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikusnak, kutatóbiológusnak az Esztergomi Bazilika lovagtermében az államalapítás ünnepén, 2023. augusztus 20-án. Fotó: MTI / Bruzák Noémi