Karikó Katalin támogatásával nyílt új kutatóközpont a Szegedi Tudományegyetemen
Az antimikrobiális és gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus anyagi és szakmai támogatásával hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Karikó Katalin a Gazda-Patogén Interakció Központ ünnepélyes megnyitóján felidézte, hogy több olyan tudományos elismerést is elnyert, melyek kutatási támogatással jártak. A Jeantet–Collen-díj 150 ezer svájci frank, a Novo Nordisk-díj 100 ezer euró, a Tang-díj pedig 82 ezer dollár támogatást jelentett. Ezt a mintegy 334 ezer eurónyi (135 millió forint) forrást a központ kialakítására fordították – közölte az SZTE professzora.
Rovó László rektor hangsúlyozta, a biokémiai és az orvosbiológiai oktatásnak és kutatásnak komoly hagyománya van Szegeden. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert által alapított iskola csaknem száz éve virágzik, és egyre elismertebb az európai és a globális tudomány színterén.
Karikó Katalin nagylelkű adományának és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerének köszönhetően az SZTE korábbi lehetőségein messze túlmutató együttműködésekben vehet részt – mondta az orvosprofesszor, példaként említve egy, az SZTE vezetésével és a Pennsylvaniai Egyetem és a King’s College London együttműködésével elindult kutatást.
Az új központ infrastruktúrája még regionális szinten is páratlan, új területeken fogja támogatni az egyetemen folyó kutatásokat – emelte ki a rektor.
Fendler Judit, az SZTE kancellárja kifejtette, hogy az SZTE számára fontos az az anyagi segítség, melyet Karikó Katalin biztosított a központ kialakításához, de ennél sokkal jelentősebb az a támogatás, mellyel az egyetemen folyó oktató- és kutatómunkát segíti. A betegségek, különösen a világjárványok nem ismernek határokat. Az ezzel kapcsolatos globális kihívásokra csak úgy lehet hatékonyan reagálni, ha nemzetközi szinten gondolkodunk és folytatunk kutatásokat – mondta a kancellár. Hozzátette: az SZTE nemzetközi szerepvállalását ezen a területen folyamatosan fejlődő együttműködési hálózat, mostantól pedig ez az újonnan elkészült központ és a benne található laboratóriumok is segítik.
Az orvosbiológia az SZTE egyik kiválósági területe. Az egyetem éppen ezért célirányosan fejleszti az orvosbiológiai kutatások támogatásához szükséges infrastruktúrát és műszerparkot. E tekintetben a központ létrehozása jelentős mérföldkőnek számít mind az egyetem, mind a tágabb régió kutatási és innovációs ökoszisztémájában. Hosszú távon ez a létesítmény vezető szerepet tölthet be a gombaellenes és antimikrobiális terápiák globális kutatásában és fejlesztésében – hangsúlyozta Fendler Judit.
A központot bemutató sajtóközlemény szerint világszerte a becslések alapján több mint egymilliárd ember szenved valamilyen gombás megbetegedésben, és évente több mint 1,5 millió haláleset történik ilyen fertőzések következtében. Az SZTE Biológia Intézetének területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen a gombaellenes terápiák fejlesztését, összefogja a területen folyó kutatásokat és innovációs kezdeményezéseket, lehetővé téve az új kezelési lehetőségek gyorsabb, hatékonyabb tesztelését és az eredmények gyakorlati hasznosításának vizsgálatát.
