shutterstock_2022741770.jpg

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

A Kastély Erdélyben honlapján közzétett tájékoztatás szerint a megújult online adatbázis folyamatosan fejlődik, a webes felületre művészettörténészek bevonásával kerülnek fel újabb információk az erdélyi kastélyokról és udvarházakról.

A weboldalt a kolozsvári PONT Csoport hozta létre 2012-ben, és az évek során több mint háromszáz erdélyi kastély és kúria adatait gyűjtötték össze szakértők bevonásával. Üzemeltetését 2024-ben az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja (ETKK) vette át egy partnerségi megállapodás keretében.

Az alapítványi formában működő tudományos intézmény teljes szerkezeti és informatikai frissítést végzett az oldalon: interaktív megyetérképet és számlálókat épített be, melyek segítik a műemlékek könnyebb áttekintését és számszerűsítését.

Ezzel egy időben az épületek leírását az ETKK által felkért művészettörténészek frissítik, javítják, egészítik ki. A létező, vészesen pusztuló vagy már eltűnt épületek leírásához szakirodalmat, forrásanyagokat is csatolnak, és az oldal a tervek szerint az épületekkel kapcsolatba hozható családokat, személyiségeket is bemutatja.

A működtetők szerint a kastélyok és kúriák leírása egységes szempontrendszer alapján készül, és tartalmuk folyamatosan frissül. A szöveges ismertetők mellett korabeli és mai fotók is megjelennek az épületekről.

A Kastély Erdélyben honlap jelenleg 301 kastély, kúria és udvarház leírását tartalmazza valamennyi erdélyi megyéből. A magyarok lakta térségek mellett a szórványmegyékben, magyarok által nagyon kis számban vagy egyáltalán nem lakott településeken található műemlékeket is bemutatja.

A romos, összeomlás szélén álló kastélyokról és olyan egykori nemesi lakokról is található leírás, melyek teljesen megsemmisültek. Ilyen például a Beszterce-Naszód megyei Kerlés (Chiraleş) egykori Bethlen-kastélya, melyre ma már csak az egykori családi kripta emlékeztet.

Az online adatbázis három nyelven – magyarul, románul és angolul – böngészhető.

Ez is érdekelheti

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Isten éltesse a Lánchidat!

„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.

Elkezdték bevenni az agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumot

Már érkeznek a kínai agyagkatonák a Szépművészeti Múzeum november végén nyíló Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítására, amelyhez hasonló léptékű tárlatot az elmúlt 25 évben nem rendeztek sehol Közép-Európában – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen bemutattak egy katonai középvezetőt ábrázoló kétezer éves szobrot.

Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz

1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.