A Műcsarnok nagytermének bejáratától, egy fekete alagútból jobbra-balra utak vezetnek a különböző látnivalókhoz. A tárlat négy gondolatpárra épül: I. öröm - remény, II. gyász - elfojtás, III. túlélés - menekülés, IV. változás - az út.
Az országos tárlat rendezői láttatni kívánják azt az utat, amelyet a magyar művészek 1956-tól napjainkig bejártak, és olyan kortárs képzőművészeti alkotásokat mutatnak be, amelyek a művészet mindenkori autonómiája és a szabadság egyetemes gondolata mellett tették le voksukat.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter megnyitójában a többi közt idézte Vaszilij Kandinszij orosz festőművészt, aki azt mondta: "Az alkotás nem ismer kényszert - a művészet szabad", s hozzáfűzte: erről a szabadságról szólnak a kiállított művek. A miniszter szólt gyermekkora lakóhelyéről, a soproni Bécsi útról, amelyen 1956-ban több mint 80 ezer magyar hagyta el az országot. Nagyon fontos - mondta Hiller István -, hogy akik itthon maradtak, és akik azóta születtek, képesek legyenek együtt bejárni ezt az utat.
Közölte azt is, hogy az oktatási és kulturális tárca több mint egymilliárd forinttal járult hozzá az '56-os rendezvényekhez és alkotásokhoz. A kiállítás sugallta szabadságérzés állandóvá tételéhez Hiller István arról döntött: egymillió forint értékben rendkívüli műtárgyvásárlási támogatást nyújt a Magyar Nemzeti Galériának, hogy a Műcsarnok kiállításán részt vevő művészek munkáiból válogatva gyűjteményét gyarapíthassa.
Simonffy Márta, a kiállítás főkurátora elmondta az MTI-nek, hogy a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség tavasszal írt ki pályázatot. Több mint 380 alkotó 1500 munkát küldött be, ebből, valamint köz- és magángyűjteményekből választották ki 194 művész 240 alkotását a képzőművészet minden műfajából.
Az elmúlt 50 év magyar képzőművészetét meghatározó, ma már nem élő művészeknek, többek között Schaár Erzsébetnek, Ország Lilinek és Barcsay Jenőnek az alkotásai is ott vannak a termekben.
A tárlaton olyan nagyhírű alkotók műveit is láthatják az érdeklődők, akik elhagyták az országot, mint Csernus Tibor, Lakner László és Lux Antal.
Ott van a szocreál is Csáky Maronyák József: Kisúttörő köszönti a nagypapát című festményével és Kerényi Jenő: A szocialista kultúráért című szobrával. Mellettük olyan fiataloknak az alkotásai láthatók, akiket kivégeztek a forradalom leverése után: Kamondy Sándor harmadéves festő hallgató, Csűrös Zoltán ötödéves festő, Bódis Antal elsőéves és Kovács József másodéves szobrász művei.
A kiállítás egész ideje alatt a Balázs Béla Stúdió és a Magyar Nemzeti Filmarchívum dokumentumfilmjeit vetítik, emellett Ember Judit, Révész György, Makk Károly, Jeles András, Gárdos Péter, Zsombolyai János, Mészáros Márta és Schiffer Pál művészfilmjeit láthatják az érdeklődők.
A tárlatot kísérő két irodalmi esten fiatal és idősebb költők, írók olvasnak majd fel munkáikból.
AZ ÚT 1956-2006 című kiállítás november 12-ig lesz látogatható a Műcsarnokban.
