Képző
Budapest történelme a divat változásain keresztül
Hogyan befolyásolták a történelmi események a ruházkodási szokásainkat? Milyen szerepet játszott a divat a főváros identitásának formálásában? A Kiscelli Múzeum Divat & város című kiállításán kiderül.
Geometria a fotóművészetben
Öt fotóművészeti munka, amelyek a természetben, az építészetben és a hétköznapok apró pillanataiban kirajzolódó – felbontható vagy éppen összeilleszthető – geometriai formákra hívják fel a figyelmet.
Meditáció a szövőszéknél
Egy élet is kevés ezt a gyönyörű szép szakmát elsajátítani – mondja Debreczeni Klára, aki édesapjától tanulja el a takácsmesterség fortélyait. Mezőberényi műhelyükben jártunk.
Templomot tervezett, regényt írt, de IV. Károly koronázási ünnepségét is ő készítette elő
Száznegyven éve, 1883. december 16-án született Kós Károly posztumusz Ybl Miklós-díjas építész, író, grafikus, könyvkiadó, politikus, Erdély politikai és művészeti életének jelentős alakja. Idén születésnapját a magyar építészet napjává nyilvánították, ekkor adják át a róla elnevezett életműdíjat is.
Innováció a magyar építészetben
A parlament idén ősszel döntött arról, hogy Kós Károly születésének napját, vagyis december 16-át a magyar építészet napjának nyilvánítja. Ebből az alkalomból mutatunk néhány érdekes építészeti szabadalmat.
Hordszékből festette utolsó alkotását Lotz Károly
Százkilencven éve, 1833. december 16-án született Lotz Károly festőművész. Számos arcképet, idealizáló kompozíciót és frivol aktot festett, de legjelentősebbek falképei. Többek között az Operaház nézőterének mennyezetfreskóját is neki köszönhetjük.
Ezek voltak a legmenőbb kiállítások 2023-ban
Idén is rengeteg emlékezetes pillanatot éltünk át múzeumokban és galériákban. Ezek közül osztunk meg most tízet.
Történetmesélős, törékeny installációk nyerték idén az Esterházy Art Awardot
Őrült erős idén az Esterházy Art Award shortlist-je, legalább hat alkotót meg tudtam volna nevezni, akik megérdemelték volna a díjat. A zsűri három valóban izgalmas projektet jutalmazott: Horváth Gideon, Trapp Dominika, vaéamint a Mendreczky Karina és Kortmann-Járay Katalin alkotópáros az idei nyertesek.
Nők Magyarországon Fábián Évi fényképész lencséjén keresztül
Jövőre lesz húsz éve, hogy inspiráló, saját területükön meghatározó nőket örökít meg. 2007-ben került kötetbe az első 88, csillogó tekintetű, még analóg technikával készült fekete-fehér női portré, most pedig már a harmadik albumnál jár a Nők Magyarországon-sorozat.
Disney, Puskás, rocktörténet
Futaki Attila külföldön már nagyra becsült képregényrajzoló volt, de itthon még kevesen ismerték. Aztán a Budapest angyala, a Puskás, majd A kivarrt című képregény nálunk is sikert hozott neki. A Magyar rocktörténet pedig már az ő szakmai vezetésével indult útjára.
Nem nézni kell egy festményt, hanem átnézni rajta
A kép lehet nyitott ablak vagy épp egy üvegfal – vallja Knyihár Amarilla festőművész, aki az organikus absztrakt festészethez vonzódik leginkább, ebben tudja a legkönnyebben és a legörömtelibb módon kifejezni önmagát.
Gyerekkorától kezdve a halál határozta meg A sikoly festőjének életét és művészetét
Százhatvan éve, 1863. december 12-én született Edvard Munch norvég festő, grafikus, A sikoly című kép alkotója. 2022-ben Egy költemény az életről, szerelemről és halálról címmel nyílt az életművét bemutató tárlat a párizsi Orsay Múzeumban.
Hogyan ölt testet a lélek?
Soós Tamás De l’esprit című kiállításán a metafizikus magyar festészet nagyágyújának eddig soha nem látott, korai festményei láthatók, amelyeken nagy motívumai még csak formálódtak. Most közelről is megnézhetjük, miből nőttek ki a nagy Melankólia-festmények.
Eifert János képei képzelet és valóság peremén
A legváltozatosabb fényképészeti megoldásokkal alkot, többek között a riport, a portré és az aktfotó műfajában. Úgy tartja, hogy a minőség létrehozáshoz a mesterség eszközeinek birtoklása mellett a szikra is szükséges. Az idén nyolcvanéves, Balogh Rudolf-díjas fotóművész életművéből néhány különleges felvételt mutatunk be.
Cifra bicskatartó helyett tartós telefontok
Mária Terézia egykori rendelete szerint a hintókat csak Magyarországon készült, magyar bőrrel lehetett felszíjazni. A népi bőrművesség dicső múltjának nyomait, utolsó mohikánjait kerestük fel Mester és inas sorozatunk következő részében. Horváth Tibor tiszafüredi műhelyében jártunk, ahol Porkoláb Benedeket tanítja mestersége fortélyaira.
Tömegek a Brâncuși-kiállítás bejáratánál
A valaha volt legnagyobb Brâncuși-kiállítás látható a temesvári Szépművészeti Múzeumban. Érdemes végigállni a bejárat előtt kacskaringózó sort, mert odabenn csoda fogad bennünket.