Keresés
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
Március 2-án történt
1951-ben ezen a napon született Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, billentyűs, dalszerző. Pályáját 1967-ben a Neoton együttesben kezdte, majd az első magyar hard rock zenekarban, a Taurusban játszott. 1978 és 1986 között a Korál együttest vezette, ezután szólókarrierbe kezdett. A 2020-ban elhunyt zenész nevéhez olyan feledhetetlen dalok fűződnek, mint az Anyám, vigasztalj engem, A kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, A csönd éve és az Évszakok.
Február 8-án történt
1956-ban ezen a napon állt forgalomba London ikonikus piros emeletes busza, a Routemaster. A London Transport tervezte jármű prototípusát 1954-ben készítették el és 1968-ig gyártották. A Routemasterek 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be a brit főváros közlekedésében, jelenleg csak a 15-ös nosztalgiabusz vonalán lehet rendszeresen találkozni velük.
Január 24-én történt
1929-ben ezen a napon nyitották meg az Országgyűlési Múzeumot, amelyet 1949-ben felszámoltak, majd 2015. március 6-án újranyitottak. A magyar parlamentarizmus emlékeit bemutató múzeumnak jelenleg négy állandó tárlata van, amelyeket a hagyományos és multimédiás múzeumi technikák felhasználásával alakítottak ki az összesen 1700 négyzetméternyi kiállítótérben.
Január 22-én történt
2022-ben ezen a napon – a magyar kultúra napján – adták át a Magyar Zene Házát a budapesti Városligetben. A Liget Budapest Projekt részeként épült kulturális központot Fudzsimoto Szószuke japán sztárépítész tervezte, az intézmény állandó kiállításain az egyetemes és a magyar zenetörténet is fontos szerepet kap.
Január 20-án történt
„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – összegezte művészete lényegét az európai modernizmus mestere, Federico Fellini filmrendező, aki 1920-ban ezen a napon született, és akinek többek között az Országúton, az Amarcord, Az édes élet, a Satyricon és A nők városa című alkotásokat köszönhetjük.
Január 19-én történt
„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – vallotta a 2000-ben ezen a napon elhunyt Hedy Lamarr. Az osztrák–amerikai színésznő viszont nem csak szépségével hódította meg Hollywoodot és az egész világot: szerepe volt ugyanis a wifi feltalálásában is.
Stuart Mária és Erzsébet ellentétes női sorsokat él meg
Nem sokat remélhet büntetőügye befejezésétől a vádlott, ha a bírósági gyakorlatban a törvényalkotó és a végrehajtó hatalom egy erős kézben koncentrálódik.
December 30-án történt
IV. Károlyt, az utolsó Habsburg-uralkodót 1916-ban ezen a napon koronázták magyar királlyá Budapesten. Egy társadalmilag, politikailag és katonailag is labilis országot örökölt, és az első világháború közepébe csöppent. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban a választójog kiterjesztésével, a nemzetiségeknek adott engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát, de ez a törekvése kudarcba fulladt. 1918. november 13-án Magyarországon lemondott uralkodói jogairól.
December 21-én történt
Darabokra törted a szívem, Sajtból van a hold, Jöjj vissza vándor, Iskolatáska, Várj, míg felkel majd a nap, Jégszív, Fekszem az ágyon, Gyertyák – csak néhány azokból a slágerekből, amelyek szövegíróként és/vagy előadóként az 1946-ban ezen a napon született Demjén Ferenchez kötődnek.
5 + 1 karácsonyi ajándék és élmény a Petőfi Kulturális Ügynökség ajánlásával
A karácsony varázsa nemcsak a fényekben és illatokban rejlik, hanem az ajándékok mögött megbúvó gondolatokban is: cikkünkben kulturális, élményekkel teli ajándékötleteket gyűjtöttünk össze.
December 12-én történt
1863. december 12-én született Edvard Munch világhírű norvég expresszionista festő. Művészetét szorongás, elvágyódás és pesszimizmus jellemzi. Leghíresebb festménye, A sikoly a világ legismertebb műalkotásainak egyike. Képeinek legnagyobb gyűjteménye a nevét viselő Munch Múzeumban látható Oslóban.
Hogyan rezonálunk a világunkkal?
Az érzékelésről szól a budapesti Light Art Museum legújabb, Phantom Vision címet viselő kiállítása. Arról, hogy miként észleljük a valóságot, hogyan látunk, s a fény mennyiben alakítja vagy segíti percepcióinkat.
A kedvenc íróim azok, akikben magamra ismerek néha
Milyen szerepet játszhat az irodalom a pályaválasztásban, és hogyan járul hozzá a sikereink eléréséhez? Henri Gonzo, Grecsó Zoltán és Schoblocher Barbara válaszol.
Chagall festményei a vidámság és a szenvedés egyidejű megtapasztalásából születtek
Szerelem, tánc és cirkusz üldöztetés idején: Chagall képei azt is megmutatják, miként lehet megtalálni a fényt a sötét időkben.
November 13-án történt
1895-ben ezen a napon született Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus és művészeti író. Élete egyik fő művének az 1927-ben befejezett Riviéra című festményt tartják, amely megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét.
November 1-jén történt
1923. november 1-jén született Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb szobrásza, akinek több mint háromszáz köztéri szobra látható világszerte.
Október 25-én történt
1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeumot I. Ferenc József és II. Vilmos német császár jelenlétében, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A nagyközönség számára az épület csak egy év múlva, a belsőépítészeti munkák befejezését követően nyitott meg.
Mihez kezdenénk egy térdig érő futball-labdával?
A problémára a megoldás meglehetősen friss, Tigrének hívják, és nem a világ távoli szegletében kell keresnünk, hanem itthon.
Október 10-én történt
1903. október 10-én adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat, amelyet 1945-ben a visszavonuló német katonák felrobbantottak. Újjáépítését 1964-ben fejezték be, ekkor nyerte el mai formáját az átkelő.