Február 8-án történt

Ezen a napon történt

1956-ban ezen a napon állt forgalomba London ikonikus piros emeletes busza, a Routemaster. A London Transport tervezte jármű prototípusát 1954-ben készítették el és 1968-ig gyártották. A Routemasterek 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be a brit főváros közlekedésében, jelenleg csak a 15-ös nosztalgiabusz vonalán lehet rendszeresen találkozni velük.

Egy londoni Routemaster. Fotó: Shutterstock
Egy londoni Routemaster. Fotó: Shutterstock

Ünnepek, emléknapok

Emiliáni Szent Jeromos ünnepe – A velencei katolikus áldozópap, rendalapító, az árvák és az elhagyott gyermekek védőszentje.

Február 8-án történt

1587 I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Máriát, a skótok királynőjét.
1627 A világon először a selmecbányai felső Bibertáróban végeztek bányarobbantást fekete lőporral.
1724 I. (Nagy) Péter cár megalapította az Orosz Tudományos Akadémiát.
1877 Benyújtotta lemondását Tisza Kálmán miniszterelnök, miután Ferenc József magyar király elutasította az önálló magyar jegybank felállítására vonatkozó javaslatát.
1904 A japánok meglepetésszerű támadást intéztek a Port Arthurban állomásozó orosz flotta ellen, majd hivatalosan is hadat üzentek Oroszországnak.
1920 Svájcban, Zürich kantonban népszavazás vetette el a nők szavazati jogának megadását.
1946 Meghirdették azt a versenymozgalmat, amelynek nyomán nagy méretű széncsata bontakozott ki Magyarország bányavidékein.
1949 A budapesti Népbíróság hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélte Mindszenty József bíboros hercegprímást, esztergomi érseket. Az ítéletet 1990-ben nyilvánították semmissé.
1949 Létrejött a legendás magyar gépjárműgyár, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár.
1953 A Ratkó-korszak intézkedéseként kormányrendelet született a gyermektelenségi adóról.
1956 Londonban forgalomba állt az azóta jelképpé vált emeletes piros busz, a Routemaster.
1983 Ellopták a világ akkori legértékesebb versenylovát, Shergart. A történelem leghíresebb lórablásának rejtélye soha nem oldódott meg.
1984 Szarajevóban megkezdődött a XIV. téli olimpia.
1994 Magyarország csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, amelyet a NATO hirdetett meg, hogy szorosabb politikai és katonai együttműködést alakítson ki a volt szovjet blokk országaival.
2000 Az Országgyűlés törvényt hozott a Corvin-kitüntetések újbóli adományozásáról.
2002 Budapest 13. kerületében felavatták a régi piac helyén fölépült Lehel Csarnokot.
2009 Veszprémben egy lokál előtt meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát.

Február 8-án született

1405 XI. Kónsztantinosz, az utolsó bizánci császár, 1449–1453 között uralkodott
1700 Daniel Bernoulli svájci fizikus, matematikus, nevét viseli az áramló folyadék mozgását jellemző egyenlet
1794 Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus, vegyész, a koffein felfedezője
1819 John Ruskin angol művészeti író, festő és esztéta
1828 Jules Verne francia író, többek között a Nemo kapitány és a Kétévi vakáció szerzője
1834 Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós, a kémiai elemek periódusos rendszerének kidolgozója
1862 Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója
1888 Korach Mór vegyészmérnök, a kerámiagyártás világhírű fejlesztője. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.  
1891 Varga József vegyészmérnök, műegyetemi tanár, a kénhidrogén-effektus felfedezője.

Budapesten született. 1920-ban lett a műegyetem tanára, 1939-től iparügyi államtitkár, rövid ideig iparügyi miniszter és kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt. Az I. világháború idején a magyarsármási gázmezőkön létesített földgázhőbontó üzembe helyezését végezte, majd a hazai bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítása foglalkoztatta. Legjelentősebb eredményei a műbenzinek és motorhajtó anyagok előállításához fűződnek. Eleinte főként a kőszenek nagynyomású hidrogénezésével foglalkozott. Ezen a téren nemzetközileg elismert felfedezése az úgynevezett kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. A II. világháború után a nagy aszfalttartalmú ásványolajok és kátrányok középnyomású hidrogénezésére dolgozta ki a nevéhez fűződő hidrokrakk-eljárását. Budapesten halt meg 1956. december 28-án. Forrás: OSZK.

1894 Ludwig Marcuse német író, filozófus
1894 King Vidor magyar származású amerikai filmrendező
1909 Lomb Kató tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike
1925 Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas amerikai színész
1928 Vjacseszlav Tyihonov orosz színész, A tavasz tizenhét pillanata főszereplője
1931 James Dean amerikai színész
1932 Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező
1932 John Williams ötszörös Oscar-díjas amerikai zeneszerző, karmester
1939 Asperján György József Attila-díjas író, költő
1941 Nick Nolte Golden Globe-díjas amerikai színész
1944 Paksa Katalin Széchenyi-díjas népzenekutató
1944 Sebastião Salgado brazil fotóművész
1944 Kanszai Jamamoto japán divattervező
1948 Osztojkán Béla magyarországi cigány író, közéleti személyiség
1963 Nyakó Júlia Aase-díjas színésznő
1964 Badár Sándor Karinthy-gyűrűs magyar színész, humorista
1964 Szulák Andrea Máté Péter-díjas énekes, előadóművész
1985 Kadarkai Endre műsorvezető, riporter
1992 Fucsovics Márton kétszeres junior Grand Slam-bajnok teniszező
1994 Veréb Tamás színész, énekes

Február 8-án halt meg

1587 Stuart Mária skót királynő
1709 Giuseppe Torelli olasz barokk zeneszerző, hegedűművész
1725 I. Péter, Oroszország cárja (1682–1725), egyik legnagyobb uralkodója
1849 France Prešeren szlovén romantikus költő, a szlovén költői nyelv egyik kialakítója
1873 Vidróczki Márton mátrai betyár
1927 Koch Antal, a magyar földtan, ásványtan és őslénytan sokoldalú tudós-tanár egyénisége. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1929 Rákosi Jenő író, újságíró, műfordító, színigazgató
1934 Móra Ferenc író, újságíró
1935 Max Liebermann német festőművész, grafikus
1954 Jendrassik György posztumusz Széchenyi-díjas gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója, akadémikus. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk további részleteket.
1957 Neumann János, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője. Az OSZK honlapján bővebben is olvashatunk róla.
1960 Giles Gilbert Scott brit építész, a liverpooli székesegyház és az ikonikus piros telefonfülke megalkotója
1966 Rideg Sándor Kossuth-díjas író, az Indul a bakterház szerzője
1994 Bogyay Tamás történész, művészettörténész
1999 Iris Murdoch Booker-díjas angol regényíró
2004 Garam József Rózsa Ferenc- és Aranytoll díjas újságíró, gazdasági szakíró
2013 Kézdy György Jászai Mari-díjas színész
2014 Helényi Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus
2015 Banovich Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező
2017 Peter Mansfield orvosi Nobel-díjas angol fizikus, az MRI egyik kifejlesztője
2019 Walter Munk osztrák születésű amerikai tengerkutató, az óceánok Einsteinje
2019 Tokár György Ybl Miklós-díjas építészmérnök
2023 Burt Bacharach Oscar- és Grammy-díjas amerikai dalszerző, énekes

#eztörténtma