Keresés
Pénteki kultúrrandi Eged Enikő Katalin illusztrátor-mintatervezővel
Eged Enikő Katalin munkáiban harmóniában van jelen az otthonos nosztalgia, az absztrakt álmodozás és az „itt és most” varázsa. Alkotásaival ruhamárkáktól fesztiválarculatokig itthon és külföldön egyaránt találkozhatunk, és az övé az Azzurro Velluto című népszerű Instagram-oldal is.
Tegyük félre a szerénységet – Borlai Gergő a magyar jazz színvonaláról
A magyar jazz fokozott nemzetközi elismeréséhez a fiatal muzsikusoknak tehetségük kibontakoztatása mellett keményebben kell dolgozniuk állandó jelenlétük megalapozásával, virtuális országjárással – vallja Borlai Gergő, akit a Magyar Jazz Szövetség októberben felkért a magyar jazz nagykövetének.
Anyukám szerint előbb énekeltem, mint beszéltem
Az európai operaszínpadokon népszerű művek egyike Antonín Dvořák Ruszalkája. A budapesti Operaház a szláv évadban először tűzi műsorra a lírai alkotást. A legjobbkor, hiszen a zeneszerző hazája 2024-ben a cseh zene évét ünnepli. A címszerepet Brassói-Jőrös Andrea alakítja. Vele beszélgettünk.
Hazaszótár: Szívkör
A szerző előadásában hallható a Kossuth Rádióban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyezetsorozata. A műsor az író, publicista világlátását és magyarságfelfogását adja át egy-egy kiválasztott fogalommal.
A kékfestést bele kell illeszteni a mai ember életébe
Gerencsér Enikő, a kékfestés Junior Prima díjas nagykövete jelenleg épp Amerikában népszerűsíti a tradíciót. 1906-ban alapított családi műhely ötödik generációs sarjaként a hagyomány és a korszerűség ötvözésében látja a jövőt, és persze abban, hogy minél többen megismerjük az ősi szakmát.
Vízióból drogos képzelgés – A Katona József Színház EMBTRAG című előadásáról
A nézők hazamennek két felvonás között, vagy az üléshez szegezve nézik végig a háromórás társadalomszatírát. Székely Kriszta rendező erősen elrugaszkodik Madách eredetijétől, de ezt nyíltan és vállaltan teszi. Az eredmény: zavarba ejtő, némileg túlzó és legfőképp megosztó.
A létező legmagasabb minőség talán csak éppen elég jó a fiatalok számára
Brahms és Bartók művei csendülnek fel a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó koncertjén. Vashegyi Györggyel, az este karmesterével beszélgettünk.
„Egymásnak vagyunk az otthona” – Anthony Vasquez Budapesten talált vissza a gyökereihez
„Szeretem tágítani a tradicionális mesterségek és a kortárs alkotások közötti határt, mert itt számomra két fontos világ metszéspontja található: az egyik az apámat és a nagyapámat jelenti, akiktől az építőipar iránti vonzalmamat hozom, a másik pedig a kortárs képzőművészeket.” Az Új-Mexikóban született, sok országban megfordult művésszel alkotásról és segítő munkáról, családról és szolgálatról beszélgettünk.
Az örökké megújuló üveg, az alkalmazkodás világbajnoka
Az üveget ünnepelte tavaly a világ. Ez a különleges anyag életünk minden területén megtalálható, jelenlétét olyan természetesnek vesszük, mint a levegőt. 2022 lehetőséget adott arra, hogy felfedezzük magunknak az ipar és a művészet számára egyaránt nélkülözhetetlen „folyékony csodát”.
A szorongásról, a légzésről és a mély párkapcsolati megélésekről
Bihari Márton Jéger Dorottya énekesnővel alakította meg a Margo zenekart, amely a Fülesbagoly Tehetségkutató nyertese, az Éter fesztivál különdíjasa lett. A közelmúltban jelent meg harmadik, Zenit című lemezük.
Túl szexi lány és eminens bakfis
Egy kiskamasz a világ legjobb koncertjéről és a világ legjobb nőjéről is fantáziál. És van olyan is, akinél a két képzelgés összeér. Már csak az a kérdés, hogy Taylor Swift The Eras Tour című koncertfilmjében, melyet a Disney Plus kínál, a világ legjobb zenéjét halljuk-e.
Mindannyian felnövünk egyszer, de ezt a fantáziánk bánja
Jón Kalman Stefánsson az egyik legnépszerűbb külföldi író Magyarországon. De vajon készen volt-e már 2001-ben is, mikor magyarra most lefordított felnövésregényét írta? Annus Ildikó járt utána az 1749 oldalán.
Ezt is elviszem magammal – A Dioráma csoport Dioráma magyarokkal című előadásáról
Zavarba ejtő a Dioráma csoport első, Dioráma magyarokkal című előadása, amelyet 2022 novemberében mutattak be a Trafóban a Staféta-program támogatásával, a SÍN Művészeti Központ produkciójaként.
Számontartott színdarabozók – Markó-Valentyik Anna és Markó Róbert a KáLi Kultúrpajtáról
Markó-Valentyik Anna bábművész és Markó Róbert író, dramaturg rendező neve pályájuk indulása óta a Vaskakas Bábszínházhoz kötődött. Amikor egy évaddal ezelőtt a szabadúszást választották, Győrt is elhagyták, és Balatonhenyére költöztek. Az alkotással ott sem hagytak fel, de a színházcsinálás mellett a közösségteremtés is fontossá vált számukra.
Petőfi Felhő Projekt nyílt pályázat
A Magyar Kultúráért Alapítvány megbízásából a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nyílt pályázatot hirdet. A Petőfi Felhő Projekttel a legendás poéta, hazafi és forradalmár születésének 200. évfordulójára emlékezünk, és lerójuk tiszteletünket irodalmi munkássága előtt.
Galambos Dorina: Humor nélkül nemcsak alkotni nem lehet, de élni se
Az YZZO új lemezének készítéséről, csapatmunkáról és a kreativitás megélésének, fokozásának módjairól beszélgettünk Galambos Dorinával.
Az Antal Gábor Trió dalát a talpraesett méhészborz inspirálta
Érkezik az Antal Gábor, Szentgallay György és Varga Szabolcs alkotta zenekar live session trilógiájának második darabja. Premier csak nálunk!
Fejének belseje – A Kamra Jóccakát című előadásáról
Fontos esemény előtt áll a férfi. Vállig érő, hullámos hajában itt-ott látszanak már az ősz hajszálak. Öltözete viharvert és divatjamúlt, ám nyakkendőjét komoly műgonddal köti meg. Mikor mindezzel végzett, mellényét villámgyors mozdulattal gyűri farmernadrágjába (ruhák: Szakács Györgyi). A gondos előkészületek után váratlanul így hatástalanítja az előzményeket. A fiatalabb Szabó testvérnél látszólag minden rendben, de elszólások, gesztusok árulkodnak arról, hogy emberünknek mind nagyobb erőfeszítésébe kerül alkalmazkodni az úgynevezett normális világhoz.
„Folyamatosan bontottam a formát” – Hajdu Szabolcs a film, a színház és a szilánkokra töredezett világ között
„Elsősorban semmiképp sem rendező vagyok, hanem olyan ember, aki a történeteivel kommunikál a külvilággal, olyan szerző, aki ezeket a sztorikat időnként megcsinálja filmen, színházban, máskor meg csak elmeséli egy kocsmában.” Hajdu Szabolccsal a Legközelebbi ember című drámája kapcsán beszélgettünk.