Keresés
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
Október 20-án történt
A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól, hogy mink van vagy mit gondolnak rólunk mások. Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben, akkor annak, hogy mi hogyan érezzük magunkat és mit gondolunk arról, ami történik velünk. Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni – fogalmazta a 2021. október 20-án elhunyt Széchenyi-díjas amerikai-magyar pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály.
Október 17-én történt
„Ha azt mondod, te őszinte akarsz lenni a művedben, újfent hazudsz. Nem őszintének vagy hazugnak, jónak vagy rossznak kell lenni, hanem jó mondatokat kell írni. A jó mondat az olyan, amiben a hazugság és az őszinteség is egyaránt benne van. Adekvát. És nem tudod, miért az. A jó mondatokból meg legyen vers. Ha lehetséges” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő, Darvasi László.
Október 12-én történt
„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni” – fogalmazta Oláh György magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akinek 1994. október 12-én ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Október 5-én történt
„Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot” – fogalmazta az 1917. október 5-én született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda, aki regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc
Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.
A legnehezebb beszélgetés – megérkezett a Kék Cetli új epizódja
Miért olyan nehéz megismerni magamat? Miért van az, hogy különböző emberek mást látnak belőlem? – a Kék Cetli második évadának tizedik epizódjában dr. Farkas Levente András többek között ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni. Előbb a vendégei segítségével, majd a legnehezebb beszélgetést is meghallgathatjuk.
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Március 3-án történt
„Nagyon érdekes, hogy sok olyan emberrel találkozom, aki nem az én köreimhez tartozik, és különös élmény, ha valaki megfejti, miről szól, amit csinálok. Sokszor van olyan visszajelzés is, hogy tetszenek a műveim, de nem vinnék haza, nem tudnának együtt élni velük. Magamnak szeretnék megfelelni, ezért aztán nem is tudok megbízásra dolgozni: megfeleltetni egy alkotói gondolatot másoknak, ez nekem nem megy” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, Szurcsik József.
Március 2-án történt
„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.
Március 1-jén történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályája során többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Független Színpad, a Miskolci Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Színház előadásaiban játszott, 2014 óta pedig a Thália Színház tagja. A jogi végzettséggel is rendelkező művész számos filmben szerepelt, így a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Tökéletes gyilkos, A fekete múmia átka és az Egy rém rendes család Budapesten című mozikban láthattuk.
Február 23-án történt
„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma” – vélte az 1943. február 23-án született Kozák András színművész.
Február 22-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, aki 1981-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és azóta a Madách Színház tagja. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban is játszott, láthattuk többek között a Kútfejek, a Nagykarácsony, az Egy bolond százat csinál és az Egy szoknya, egy nadrág című filmekben, illetve a Linda, az Egynyári kaland és a 200 első randi című televíziós sorozatokban.
Holtszezon – kortárs irodalom krimivel, punkkal és társművészetekkel
Idén ötödik alkalommal változik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál helyszínévé. A február 20-án kezdődő háromnapos rendezvény a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sokszínű programot: kötetbemutatókat, kiállításokat, zenei eseményeket, beszélgetéseket és közösségi műhelyeket.
Hírmozaik – február 2.
Máté Gábor nem működik közre a Katona József Színház új produkcióiban, sikerrel zárult a 12. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, a dalai láma is Grammy-díjas, legendás magyar vonósok előtt tiszteleg a Fesztivál Akadémia.
A könyvek, amik vagyok: Szorcsik Kriszta
Szorcsik Kriszta olyan könyvekről mesélt nekünk, amik jelentőségteljes szöveggel vagy épp a szavak teljes hiányával mondanak el történeteket.
Geofizikusból népzenész – Hamar Dániel 75
A Kossuth-díjas Muzsikás együttes bőgőse, szóvivője, leginkább földközeli tagja a kezdetektől három sávon éli az életét: család, népzene és tudományos élet.
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.
Hírmozaik – január 18.
Életmentő koncertek, az online világ veszélyei, a magyarok megtanulták, hogy a túlélés az újrakezdésből fakad.