Keresés
Április 23-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Bemutatkozó kisfilmjét 1994-ben forgatta Attila bohóc címmel, amit később újabbak követtek, jelentős szakmai sikereket aratva. Első nagyjátékfilmje, a nemzetközi szinten is elismert Liza, a rókatündér 2015-ben került a mozikba, majd az X – A rendszerből törölve című mozi és az Alvilág című tévésorozat következett. A filmezés mellett színházi rendezőként is kipróbálta magát, munkásságát számos díjjal ismerték már el.
Hírmozaik – április 17.
Nyílt levelet írt 200 magyar filmes, gazdag programot szerveztek a Székesfehérvári Királyi Napokra, Izinger Katalin kapta a MúzeumCafé díjat, kiválasztották az NFI idei Inkubátor programjának döntőseit, diákok olvasták fel Németh László regényét Hódmezővásárhelyen.
Február 10-én történt
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, Sebő Ferenc. A Sebő együttes vezetője volt a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, de a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának a megalapítása is a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zenésznek köszönhető.
Március 13-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Malek Andrea Artisjus-, EMeRTon- és Máté Péter-díjas színésznő, énekesnő. Igazi művészcsaládba született – édesapja Malek Miklós zeneszerző, édesanyja Toldy Mária énekesnő –, így volt kiktől örökölnie tehetségét. Klasszikus zenei tanulmányai után a musical műfaja felé fordult, játszott többek között Szolnokon, Győrben, a Nemzeti és az Operettszínházban. Országos hírnévre a Szomszédok című teleregényben tett szert, számos lemeze jelent meg a pop, a jazz, a sanzon és a világzene jegyében.
Április 24-én történt
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta egy interjúban az 1920. április 24-én született Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Zenthe Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész két legismertebb alakítása a Tenkes kapitánya Eke Mátéja és a Szomszédok című teleregény Taki bácsija volt, de ezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint a 2×2 néha 5, a Fapados szerelem, a Jób lázadása, a Mese a 12 találatról és a Megfelelő ember kényes feladatra.
Február 9-én történt
Ma ünnepli hetvenhatodik születésnapját Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató. Legnagyobb sikert aratott rendezése, az István, a király rockopera, de a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona című filmek, A magyar szent korona titkai és a Befejezetlen forradalom című tévéfilmek, a Velünk élő Trianon és a Horthy – A kormányzó című dokumentumfilmek megrendezése is a nevéhez fűződik. Mindemellett számos könyvet írt és létrehozta a Szabad Tér Kiadót. Testvére, Koltay Gergely zenész, a Kormorán Együttes alapítója.
Űrkorszak, harmonikavarázs és a vácrátóti botanikus kert titkos élete – Programajánló
Magyarország és az űrkorszak, ember és algoritmus párbeszéde a zenében, harmonikavarázs a Fonóban, beszélgetés Bodor Ádám megfilmesített műveiről, legendás fotósok képei és egy óriási Leica fényképezőgép Egerben – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Breuer Marcell a leghíresebb magyar építész, aki A brutalistát is ihlette
A biciklikormánnyal kezdődött minden, miután egyszer óriásit zakózott, és egészen a katedrálisokig jutott. Egyetlen világhírű magyar építészünk, akinek ikonikus csővázas székeit New York és Párizs legfontosabb modern múzeumaiban állították ki. Breuer Marcellnek azonban egyetlen épülete sincs Magyarországon.
Április 11-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.
Habsburg-hű szellemben nevelték, mégis a szabadságharc vezetője lett
Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.
Március 12-én történt
1947. március 12-én született – és idén januárban hunyt el – Fenyő Miklós Artisjus-, Fonogram- és eMeRTon-díjas énekes, dalszerző, akit tisztelői Mr. Rock and Rollnak neveztek. A rock and roll legismertebb hazai képviselője 1962-ben kezdett zenélni a Sztár, majd a Syconor együttesben, aztán 1967-ben megalapította a Hungáriát, amelynek számos korszaka közül az 1980 és 1983 közötti rock and roll időszak hozta a legnagyobb sikereket számára. Később a Miki Teammel, a Modern Hungáriával és szólóban folytatta, de ami a lényeg: mindvégig az élvonalban maradt.
Március 10-én történt
1965. március 10-én halt meg Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színész, színigazgató, aki pályálya során többek között Miskolcon, Debrecenben és Szegeden játszott, illetve a Nemzeti és a Madách Színház tagja volt. Első filmszerepét A tanítónő című filmben alakította, de a Dalolva szép az életben, a Különös ismertetőjelben és A kőszívű ember fiaiban is látható. Mindemellett írt egy színdarabot, fordított Shakespeare-t, és különösen szép orgánuma miatt versmondóként is kivételes helyet foglal el a magyar színháztörténetben.
Március 5-én történt
„Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem” – fogalmazta az 1925. március 5-én született Munkácsy Mihály-díjas keramikus, Gorka Lívia, aki igazi művészdinasztia tagja: tehetségét édesapjától, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművésztől örökölte, és fia, Gorka-Focht Géza szintén neves keramikus.
Február 11-én történt
„Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni” – fogalmazta az 1898. február 11-én született – és 1964-ben elhunyt – magyar–amerikai fizikus, feltaláló, Szilárd Leó, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció létrehozható, és az atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-tervben is tevékeny részt vállalt. Mindemellett számos fontos találmány – köztük a részecskegyorsító és az elektronmikroszkóp – szabadalmaztatása is a nevéhez fűződik.
Viola Szandra birodalmában a misztikum uralkodik
Viola Szandra Két világ közt alszik című műve átvezet tájakon, melyekben a kultúra, a spiritualitás és a személyesség összekapcsolódva vetnek fel kérdéseket az olvasók számára.
A vers és a zene a létezés legfontosabb dolgairól beszél – elhunyt Czigány György
Április 6-án 94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, érdemes művész, a Magyar Rádió népszerű Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője – adta hírül az alkotó családja.
Hírmozaik – április 26.
Strobl Alajos születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Várkert Bazárban, széles körű szakmai összefogást szorgalmaz a Filmreform, nyáron indul José Cura világhírű argentin tenor és Szamosi Szabolcs Liszt-díjas orgonaművész közös koncertsorozata – hírösszefoglalónk.
Poszter helyett: Bánki Ákos
Bánki Ákos Égetett gesztus 2025 sorozatának egyik műve egy két táblából álló zománcmunka, amely a K.A.S. Galéria művészének korábbi, barcelonai alkotásainak formanyelvét viszi tovább egy olyan sajátos gesztusrendszerrel, amely kifejezetten a zománc sajátos fizikai és kémiai reakcióira épít.
Írott és rajzolt képek. Interjú Orosz István író-képzőművésszel
Orosz István a Páternoszter szerzője Dürerről, Holbeinről, a rendszerváltás tükörhengeréről és arról mesél, miért nem tud kibújni a bőréből.