Keresés
Május 20-án történt
„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba” – fogalmazta az 1936. május 20-án született – és 2002-ben elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, Orbán Ottó, a Fekete ünnep, az Emberáldozat és A kozmikus gavallér című kötetek szerzője.
Április 25-én történt
„Zárkózott kislány voltam, kifejezetten gátlásos, nehezen nyíltam meg nagyobb társaságban, ezért az a dédelgetett vágyam, hogy színésznő legyek, mindenkit meglepett. Később, pályakezdőként megnyugodtam, amikor több híres színész nyilatkozatát olvashattam arról, hogy szintén zárkózott személyiségek, ám a színpadon ki tudnak tárulkozni” – mondta egy interjúban a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Götz Anna színésznő, akit többek között a Házasság szabadnappal, A szalmabábuk lázadása és a Julianus barát című filmekben láthattunk.
Hírmozaik – május 10.
Űrhajós kronométer és Füst Milán aranyórája is szerepel a BÁV 87. művészeti aukcióján, ajándékkoncerttel kezdik az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat, az Erkel Színház után az Operaházban is előadják Schönberg monumentális oratóriumát – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – április 18.
Országszerte kínálnak programokat április 25–26-án a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napján, az Így írtunk mi – 130 év vígszínházi levelei című produkcióval ünnepel a Vígszínház, Virágh Marcell Leon nyerte a legjobb rövidfilm díját az amerikai fesztiválon, idén is várják az írásokat az Álljunk meg egy novellára! pályázaton.
Június 2-án történt
„Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!” – fogalmazta az 1921. június 2-án született – és 1992-ben elhunyt – Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz című regények, illetve a Bösendorfer, a Dunakanyar, a Gellérthegyi álmok, a Gőz és a Hangok az űrben című színművek szerzője.
Április 26-án történt
„Aki valódi elhivatottságot érez a művészi alkotáshoz, annak nyitott szemmel kell járnia a világban, átérezve a többi ember életének gondját-baját, felismerve a dolgok közötti összefüggéseket, keresve a megoldásokat, amelyek a haladást szolgálják” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő rockzenész, zeneszerző, Szörényi Levente. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas művész többek között az Illés és a Fonográf együttes gitáros-énekes-dalszerzőjeként, illetve az István, a király zeneszerzőjeként írta be a nevét a rocktörténetbe.
Április 23-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Bemutatkozó kisfilmjét 1994-ben forgatta Attila bohóc címmel, amit később újabbak követtek, jelentős szakmai sikereket aratva. Első nagyjátékfilmje, a nemzetközi szinten is elismert Liza, a rókatündér 2015-ben került a mozikba, majd az X – A rendszerből törölve című mozi és az Alvilág című tévésorozat következett. A filmezés mellett színházi rendezőként is kipróbálta magát, munkásságát számos díjjal ismerték már el.
Hírmozaik – április 17.
Nyílt levelet írt 200 magyar filmes, gazdag programot szerveztek a Székesfehérvári Királyi Napokra, Izinger Katalin kapta a MúzeumCafé díjat, kiválasztották az NFI idei Inkubátor programjának döntőseit, diákok olvasták fel Németh László regényét Hódmezővásárhelyen.
Korda Sándor a semmiből teremtette meg a brit filmipart
Igazi népmesei történetnek is beillik a világhírűvé vált magyar filmesek egyik legnagyobbikának, a magyar filmkritika és a brit filmipar megteremtőjének, valamint a magyar filmgyártás egyik úttörőjének élete. Korda Sándor nevét ma már filmstúdió és filmakadémiai díj viseli, de azt vajon tudtad, hogy ő volt az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek?
Április 24-én történt
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta egy interjúban az 1920. április 24-én született Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Zenthe Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész két legismertebb alakítása a Tenkes kapitánya Eke Mátéja és a Szomszédok című teleregény Taki bácsija volt, de ezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint a 2×2 néha 5, a Fapados szerelem, a Jób lázadása, a Mese a 12 találatról és a Megfelelő ember kényes feladatra.
Elhunyt Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró
Életének 61. évében, szerdán elhunyt Fonyódi Tibor Zsoldos Péter-díjas író, forgatókönyvíró, Harrison Fawcett írói álnéven számos sci-fi és fantasy regény szerzője – közölték az író honlapján csütörtökön.
Hírmozaik – június 15.
Már hét Árpád-házi genetikai vérvonalhoz tartozó történelmi személyt azonosítottak a kutatók, Szász János hazatér Amerikából és Kaposváron rendez, megkezdődött az Országos Színházi Találkozó Debrecenben, már jelentkezhetnek a fiatalok a Cinemira Filmfesztivál videóversenyére, és megalakult a Magyar Jazzművészek Fóruma – hírösszefoglalónk.
Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt
„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.
Június 21-én történt
„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.
Május 30-án történt
1594. május 30-án halt meg Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja, irodalmunk első klasszikusa. Vitézi énekei közül az Egy katonaének a legismertebb, míg virágénekei és bordalai – például a Borivóknak való és az Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje – életvágyat és életszeretetet sugároznak. A nyelv és a versforma bravúros művésze a verseiben a róla elnevezett kilencsoros Balassi-strófát használta, életműve kiállta az idők próbáját, gazdag szókincse és képvilága ma is gyönyörködteti olvasóit.
Május 28-án történt
„Ha a színpadon vagyunk, akkor Petra nem a lányom, és Máté nem a fiam. Kollégák vagyunk, kizárólag három színészről van szó. A gondolataimat soha nem erőltetem rájuk, nem adok nekik tanácsokat. Inkább csak ötleteket mondok. A színészet különben is egy nagyon finom, törékeny szakma, nem lehet csupán egy általam jónak tartott séma szerint működni” – fogalmazta a 2022. május 28-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Haumann Péter. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt két gyermeke is követte a színészi pályán.
Május 13-án történt
„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.
Április 11-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.