Ki kell nevelnünk a jövő múzeumainak látogatóit

Képző

Mesebeli helyszínnel, megelevenedő történelemmel, késő reneszánsz kori, várvédő kalandokkal, sokszínű kiállításokkal és élményszerű tárlatvezetésekkel várja a látogatókat az immáron a Családbarát Emlékhely címet is elnyert sárospataki Rákóczi Múzeum. Minderről az intézmény igazgatóját, dr. Tamás Editet kérdeztük.

Látogatók a Rákóczi Múzeumban
Látogatók a Rákóczi Múzeumban

Milyen szolgáltatásokkal és infrastruktúrával érdemelte ki a múzeum a Családbarát Emlékhely címet?

A sárospataki vár Magyarország legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese, a magyar nemzeti örökség része. Önmagában az, hogy múzeumunknak egy ilyen csodálatos történelmi építmény ad otthont, mindenképpen hívogató a gyermekes családok számára, hiszen a várak mindig is titokzatos, felfedezésre ösztönző, izgalmakat sejtető helyszínként éltek a kicsik képzeletében. A vár körül ott magasodik a 16-17. századi kazamatás várfal a lőrésekkel, melyeken ki lehet kukucskálni, a védőfolyosókon önfeledten rohangálni, az olaszbástya sétányán és az ágyúdomb tetején pedig körbesétálni. Minden örökmozgó gyerek álma az építményt körbeölelő gyönyörű kert, ahol a szabad ég alatt, jó levegőn tudnak szaladgálni, játszani, birtokba venni a területet. Sőt, nálunk a fűre sem tilos rálépni! Amikor tavaly meghirdették a felhívást, alaposan áttanulmányoztuk a kritériumokat, s tudtuk, hogy sok elvárásnak már eleve meg tudunk felelni, ami pedig hiányosság volt, azt igyekeztük pótolni. Így lett például családi parkolóhelyünk a nagyobb autóval érkezőknek, s alakítottuk át a múzeum ülőhelyeit, padjait a családok igényeinek megfelelően.

Programok színesítik a tárlatokat
Programok színesítik a tárlatokat

A kiállítások tartalmának összeállításakor is igyekeznek a családok elvárásait szem előtt tartani, vagy más társadalmi rétegeket is megszólítanak?

Érkeznek hozzánk nyugdíjasok, és nagy a diákforgalmunk is, de az elmúlt húsz évben a látogatóink legnagyobb százalékát a családok tették ki. Így elsősorban rájuk fókuszálunk, de mindig törekedtünk arra is, hogy a kiállítások témái, a bemutatott tartalmak sokszínűek és változatosak legyenek, hogy kortól függetlenül mindenki találjon érdekeset, megtekintésre érdemeset nálunk. Múzeumunk 1950-ben nyílt meg, s a következő évben már 28 ezer látogatója volt, s ez az érdeklődés azóta is töretlen. Mindezért sokat dolgozunk, igyekszünk időről időre megújulni és alkalmazkodni a folyamatosan változó világ változó igényeihez és az adott kor kihívásaihoz.

Sok a nyugdíjas és a diákok is szép számmal érkeznek
Sok a nyugdíjas, és a diákok is szép számmal érkeznek

A Rákóczi Múzeum neve szinte egybeforrt a Rákócziak emlékének őrzésével, hiszen az ország legnagyobb Rákóczi-kiállítása önöknél tekinthető meg.

A Rákóczi család történetét bemutató tárlat hagyományos, vitrines kiállítás, mégis maximálisan megfelel a modern kor igényeinek is. Már maga az épület is két fontos történelmi helyszín, az egyik a boltozatának rózsa alakú zárókövéről elnevezett Sub Rosa terem, a másik a Vörös-torony Lovagterme. Míg az előbbiben egykoron a Wesselényi-féle szervezkedés tárgyalásai zajlottak, addig az utóbbi 1708-ban II. Rákóczi Ferenc vezetésével a szabadságharc országgyűlésének nyújtott helyszínt. Megmutatunk a látogatóknak egy eredeti Rákóczi-zászlót, melyen a saját szemükkel is láthatják a történelmi feliratot: Pro Deo et Patria – Az Istenért és a Hazáért! Ez a híres jelmondattól, a Cum deo pro Patria et Libertate-tól eltér, így azonban még érdekesebb is a sárospataki zászló. Megismerhetik a filmekben, könyvekben taglalt rajtaütéses, könnyűlovas harcmodort, mely a kurucokat jellemezte. Aki eljön hozzánk, megnézheti Rákóczi óráját, Zrínyi Ilona pecsétnyomóját, fiához írt búcsúlevelét és a fejedelem ábécéskönyvének nemes másolatát, mely máig őrzi a gyermek II. Rákóczi Ferenc rajzait. A fejedelmi Erdélyhez és a kuruc időszakhoz kapcsolódó fegyverekkel, 17. századi ötvösmunkákkal, aranyozott ezüsttárgyakkal, egy megépített református templomrészlettel és különleges korhű bútorzattal segítjük az átélést és az élményszerűséget.

DCIM\100MEDIA
A múzeum épülete is csodákat rejt

A Vörös-torony és az ágyúöntő műhely ugyancsak izgalmas és különleges lehet nemcsak a gyerekek, de bárki számára.

A Vörös-torony jelképe Sárospataknak és különleges helyszíne a várnak és a múzeumunknak egyaránt. Zegzugos tereivel, lőréses folyosóival ma is építésének idejét, a 16. századot idézi. Reprezentatív terei, főúri bútorai azt a korszakot elevenítik meg, amikor a Perényi, a Dobó, a Lorántffy és a Rákóczi család lakta. A képzeletet megmozgató, történelmileg hiteles tárlatvezetésen a lőrések és a hozzájuk kapcsolódó lőpor füstjét elvezető járatok működéséről éppúgy hallhatnak a múzeumlátogatók, miként Dobó Krisztina várúrnő és Balassi Bálint szerelméről és kalandos házasságáról. Ki gondolná, hogy a rekonstruált Bokályosház mai falicsempéit mágnesek tartják? A Vörös-torony egykori kincstárát már ne keressük a harmadik szinten, helyén a 19. század második felében Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt várkápolna van. A Vörös-torony ötödik szintjén, a leghatalmasabb termében nemcsak országgyűlést tartottak, nevezetes esküvők, lakomák helyszíne is volt. Ehhez a 16. századtól egy színpadnak nevezett falifülke is kapcsolódik, ahonnan a Lovagteremben lévőket szórakoztatták a korabeli zenészek. A torony tetejéről a város és a vidék gyönyörű panorámája ragad magával mindenkit, miközben arról mesél nekik a tárlatvezető, hogy a 17. században ágyúk sorakoztak itt, ezért nevezzük ágyúterasznak az épület legfelső szintjét. Az ágyúk önálló kiállítást és épületet is kaptak 2014-ben.     

Az ágyúkat is megcsodálhatjuk
Az ágyúkat is megcsodálhatjuk

Az ágyúöntő műhelyünk nemcsak hazai, de európai tekintetben is egyedülálló. Kevesen tudják, hogy Sárospatakon a Rákócziak birtokközpontjában a 17. század derekán működött egy ágyúöntő műhely, melynek maradványait és tárgyi emlékeit nyolcéves régészeti feltárás hozta a felszínre. Megtekinthető az egykori lángkemence és az öntőakna, valamint az ágyúöntés folyamatait is meg lehet ismerni. Ha vár, akkor a fegyverek sem maradhatnak ki. Időszaki fegyvertörténeti kiállításunkat Urbán József Pál középiskolai történelemtanár hagyatékából alakítottuk ki, aki szenvedélyesen gyűjtötte a középkori fegyvereket, melyeket kézbe lehet venni, a sisakokat, köpenyeket bátran fel lehet próbálni. A régi viseletek a lányok fantáziáját is megszólítják, elképzelhetik, milyen lehetett hercegkisasszonyként élni egy várkastélyban. Kellhet ennél több egy család számára, hogy együtt, élményszerűen, szabadon, hamisítatlan történelmi környezetben fedezhessék fel a 16-17. századi Magyarországot?

Az ilyen élményeknek egyre fontosabb szerep jut, melyekkel kiszakíthatjuk a gyerekeinket a tévék, tabletek és telefonok elől.

Igen, rettentően fontos, amit mond! Nagyon megható azt látnunk, amikor a kicsi gyerekek birtokba veszik a tereinket, belakják a kiállításainkat, halljuk, ahogy önfeledten felfedezik a vitrinek tartalmát, s megy a hadakozás, hogy kié lesz a legnagyobb kard, szablya vagy épp a legmenőbb páncél. Örömteli megélni, hogy egy múzeum is fel tudja venni a versenyt az okoseszközökkel, hogy van igény és nyitottság a kultúra befogadására, az ismeretek élményszerű elsajátítására. Fontos, hogy minden gyereket a maga életkorának és képzeleti szintjének megfelelően és elsősorban az érzelmein keresztül tudjunk megszólítani. Azok az élmények maradnak meg ugyanis bennünk a leghosszabb ideig, melyekhez érzelmeket is kötünk. El kell vetnünk a magot, hiszen fontos, hogy kineveljük a jövő múzeumainak látogatóit. És ezt csak így lehet, ha bevonjuk a gyerekeket és a családokat is.

Kézműves bemutatókat is tartanak
Kézműves-bemutatókat is tartanak

Idén 75 éves a múzeum, az ennek apropóján elindított kamarakiállítás-sorozatok milyen tematikára épülnek majd?

Július elseje a mi igazi születésnapunk, amikor a múzeum 75 legkülönlegesebb műtárgyát mutatjuk majd be egy exkluzív időszaki kiállítás keretében. De mivel ezt szerénynek éreztük ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben zajló múzeumi munkát teljességében bemutassuk, arra gondoltunk, hogy minden hónapban egy-egy új kamarakiállítással tesszük még ünnepibbé a születésnapunkat.

Az első kamarakiállítást január 21-én nyitották meg
Az első kamarakiállítást január 21-én nyitották meg

Az első kamarakiállítást január 21-én nyitottuk meg, mely a múzeum iparművészeti gyűjteményének válogatott darabjai mellett Széchenyi István nagy méretű festményét is bemutatja, ezzel is kapcsolódva a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójához. Megcsodálható továbbá a múzeum legjelentősebb, II. Rákóczi Ferencet ábrázoló festménye, László Fülöpnek, az angol királyi család egykori festőjének alkotása is. A terem egyik leglátványosabb műtárgya Madarász Viktor A két testvér  Kuruc és labanc című monumentális méretű festménye. Februárban Bálint-napon a mézeskalácsos műhelyek és a mézeskalács szívek szerelmi varázsát elevenítjük fel, márciusban – ami nálunk mindig a Rákócziak hónapja – a legújabb szerzeményeink közül válogatunk, áprilisban pedig a múzeum történelmi legjei kerülnek majd reflektorfénybe. Az év végéig minden hónapban más és más tematika köré szervezzük ezeket a minitárlatokat, melyek mellett ismeretterjesztő és családbarát programokkal, tudományos rendezvényekkel is kedveskedünk a látogatóinknak.

Fotók: Rákóczi Múzeum