Kiállítással emlékezik névadójára a Róth Miksa Emlékház

Szeptember 6-án, az új múzeumi évaddal együtt indult el a Róth Miksa-emlékév, Róth Miksa iparművész születésének 160. évfordulóján. A budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény közösségi kiállítással, megújult kiállítóterekkel és sokszínű programokkal készül az ünnepi hónapokra.

4489ea70-805e-4a6d-a9c4-c22d5668978d.jpg
Kiállítóterem a Róth Miksa Emlékházban. Fotó: MTI/Nagy Zoltán

Iparművész, ólmozott ablakok és mozaikmunkák tervezője, újító, sokszorosan díjazott alkotó, hazai és nemzetközi kiállítások, bemutatók rendszeres szereplője, műhelytulajdonos, tehetséges tervező, alkalmazottak irányítója, mester, férj, apa, barát és menedzser. Róth Miksa (1865-1944) karaktere számos oldalról vizsgálható, bemutatható, megismerésre és feltárásra érdemes. Ugyan művészete az, amely az utókor számára meghatározóvá, híressé tette őt, azonban mindez nem létezne családi háttere, társadalmi beágyazottsága, szövevényes gazdasági hálója nélkül, amelyek

együttesen formálták azt az alkotót, munkálták teljessé azt a Róth Miksát, aki az Országház, a Zeneakadémia és a Gresham-palota ablakainak tervezőjeként is ismeretes.  

A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény összetett és változatos témák mentén kutatja, vizsgálja a művész életét és munkásságát, az intézmény programjai, offline és online felületei, kiadványai számos aspektust villantanak fel pályájából. A jubileum alkalmából új kiállítótérben debütált az intézmény első kamarakiállítása, amelynek témája és tárgyi anyaga tükrözi a múzeum közösségi szemléletét, társadalmiasított működésmódját, valamintRóth Miksa és műhelyeinek sokrétű kutathatóságát, megközelítését.

A RÓTH160 kiállítás vállaltan szubjektív válogatás, ahol a múzeum gyűjteményének olyan darabjai szerepelnek, amelyek jelentős részét még soha nem láthatta a közönség. A műhelyhez kapcsolódó grafikai anyagok és tervrajzok segítenek az elkészült művek mögé látni, az iparművészet kulisszatitkaiba, háttérfolyamataiba bepillantást adni.

A kiállítási anyag válogatásának elsődleges szempontja ezúttal az esztétikum volt: az egykori Róth-műhelyek tervrajzain szereplő színek vezették a tervezést.  Róth Miksa műhelyének tervrajzait színek köré csoportosítva mutatják be, felvillantva azokat a meghatározó árnyalatokat, a művész által előnyben részesített harmóniákat, amelyek uralkodnak a múzeum gyűjteményének tervein. 

A kiállítás megtekinthető a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény nyitvatartási idejében.

Ez is érdekelheti

Január 11-én történt

„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.

Mécs Károly alakításait huszáros tartás, sugárzó intellektus és elegancia jellemezte

Kilencven éve, 1936. január 10-én született Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze, aki mintegy 150 darabban lépett színpadra, és olyan emlékezetes filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, a Két emelet boldogság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival.

Január 10-én történt

1970. január 10-én halt meg Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, az Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Péntek 13 és a Fel a fejjel főszereplője. A nagy múltú színészdinasztia leszármazottjaként született, Latyiként is emlegetett művésznek már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is neves színész volt, ahogyan fia, ifjabb Latabár Kálmán is ezt a pályát választotta.

Január 9-én történt

Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, jazzmuzsikus, szaxofonos, zeneszerző, aki 1974-ben kapcsolódott be a zenei életbe, majd saját formációt alapított Dimenzió néven. Később a Trio Stendhal, a Jazz+Az és a Dés Sextett együttesekben, illetve szólóban zenélt, zenél. Mindezek mellett a Valahol Európában, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című musicalek, valamint a Nyom nélkül, a Szerelem első vérig, a Csocsó, az Üvegtigris és a Sose halunk meg című filmek zenéje is az ő nevéhez fűződik.