Kiállítással emlékezik névadójára a Róth Miksa Emlékház

Szeptember 6-án, az új múzeumi évaddal együtt indult el a Róth Miksa-emlékév, Róth Miksa iparművész születésének 160. évfordulóján. A budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény közösségi kiállítással, megújult kiállítóterekkel és sokszínű programokkal készül az ünnepi hónapokra.

4489ea70-805e-4a6d-a9c4-c22d5668978d.jpg
Kiállítóterem a Róth Miksa Emlékházban. Fotó: MTI/Nagy Zoltán

Iparművész, ólmozott ablakok és mozaikmunkák tervezője, újító, sokszorosan díjazott alkotó, hazai és nemzetközi kiállítások, bemutatók rendszeres szereplője, műhelytulajdonos, tehetséges tervező, alkalmazottak irányítója, mester, férj, apa, barát és menedzser. Róth Miksa (1865-1944) karaktere számos oldalról vizsgálható, bemutatható, megismerésre és feltárásra érdemes. Ugyan művészete az, amely az utókor számára meghatározóvá, híressé tette őt, azonban mindez nem létezne családi háttere, társadalmi beágyazottsága, szövevényes gazdasági hálója nélkül, amelyek

együttesen formálták azt az alkotót, munkálták teljessé azt a Róth Miksát, aki az Országház, a Zeneakadémia és a Gresham-palota ablakainak tervezőjeként is ismeretes.  

A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény összetett és változatos témák mentén kutatja, vizsgálja a művész életét és munkásságát, az intézmény programjai, offline és online felületei, kiadványai számos aspektust villantanak fel pályájából. A jubileum alkalmából új kiállítótérben debütált az intézmény első kamarakiállítása, amelynek témája és tárgyi anyaga tükrözi a múzeum közösségi szemléletét, társadalmiasított működésmódját, valamintRóth Miksa és műhelyeinek sokrétű kutathatóságát, megközelítését.

A RÓTH160 kiállítás vállaltan szubjektív válogatás, ahol a múzeum gyűjteményének olyan darabjai szerepelnek, amelyek jelentős részét még soha nem láthatta a közönség. A műhelyhez kapcsolódó grafikai anyagok és tervrajzok segítenek az elkészült művek mögé látni, az iparművészet kulisszatitkaiba, háttérfolyamataiba bepillantást adni.

A kiállítási anyag válogatásának elsődleges szempontja ezúttal az esztétikum volt: az egykori Róth-műhelyek tervrajzain szereplő színek vezették a tervezést.  Róth Miksa műhelyének tervrajzait színek köré csoportosítva mutatják be, felvillantva azokat a meghatározó árnyalatokat, a művész által előnyben részesített harmóniákat, amelyek uralkodnak a múzeum gyűjteményének tervein. 

A kiállítás megtekinthető a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény nyitvatartási idejében.

Ez is érdekelheti

Február 1-jén történt

„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.

Január 31-én történt

2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.

Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő

Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.

Január 30-án történt

„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.