Ezek a tárgyak – jóllehet azonos kultúrkörből származnak – még sosem voltak együtt, egy helyen. Az elbűvölő, megható, megrázó és nem csak személyes kötődésük okán értékes emlékek mellett – számítógépes alkalmazás segítségével – betekintést nyerhet a látogató a Szepesség, illetve a legfontosabb szepességi városok és híres személyek történetébe is.

A cipszer elnevezés történeti értelemben a Szepességben, a középkorban letelepedett – és a reformáció idején túlnyomórészt evangélikussá lett – német lakosságot jelölte (Szepes németül: Zips). A szepesi szászok saját kultúrával, hagyományokkal, nyelvjárással rendelkeztek. A komoly kiváltságokat kapott szepesi szász települések jelentős gazdasági és kulturális fejlődést értek el az évszázadok során. A 19. századra a Szepesség fő exportcikke a „tanult emberfő” lett. A tudományok, a kultúra és a művészetek területén kiemelkedő egyéniségek születtek.
A 20. század tragédiája a szétszóratást és a meghurcoltatást jelentette számukra. Mindezek ellenére vagy éppen ezért az elköltözöttek között is igen erős maradt az összetartozás érzése és az emlékek ápolása. A tegnap megnyílt kiállítás nagyrészt féltve őrzött családi gyűjtemények eddig rejtett tárgyain keresztül enged bepillantást a gazdag cipszer hagyományokba.
A kiállítás kurátorai: Harmati Béla László és Czenthe Miklós. A megnyitón a nagyszombati Vox Aurumque kamarakórus adott koncertet: Hana von Schlosser vezetésével 17. századi szepesi protestáns szerzők műveit mutatták be, Magyarországon először. A kiállítást Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész nyitotta meg.
A kiállítás 2020. január 19-ig látogatható.