A 2008. évi Kisebbségekért-díj Külhoni magyarságért tagozatának kitüntetettjei:
Bendász Dániel, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség Beregszászi Magyar Esperesi Kerület főesperese
1966-ban a Lembergi Erdészeti Főiskolán szerzett diplomát, néhány évig kutatóként dolgozott, majd illegálisan elvégezte a papi szemináriumot (Ortutay Elemér vezetésével). 1993 óta felszentelt görög katolikus pap. Apja munkásságát folytatva számos egyháztörténeti tanulmányt, közleményt publikált magyar, ukrán és ruszin nyelven. Vezetője a beregszászi magyar esperesi kerületnek, egyháztörténelmet oktat a Romzsa Tódor Hittudományi Akadémián, egyik létrehozója és támogatója a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumnak.
Gaudeamus Alapítvány, Segesvár
A segesvári és környékbeli szórványban élő magyar diákok anyanyelvű oktatásának támogatása érdekében végez rendkívül eredményes és áldozatos munkát. Segesváron korszerű bentlakást és művelődési központot hozott létre a szórványközösség számára. Az alapítvány ugyanakkor tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő diákoknak nyújt szociális támogatást tanulmányaik folytatása céljából. Több mint 300 tanuló részesült már az alapítvány támogatásában, döntő többségük egyetemeken és főiskolákon folytatta tanulmányait. A Gaudeamus Alapítvány közösségszervező tevékenysége példaértékű mindazok számára, akik a kisebbségi létből fakadó problémákra keresnek megoldást.
Gálfalvy György író, szerkesztő, a Látó irodalmi folyóirat nemrég nyugdíjba vonult alapító tagja, főszerkesztője
Az erdélyi irodalom és művelődés jelentős alakja, közéleti szerepvállalása, irodalomszervezői munkássága értéket jelent a romániai magyar közösség művelődési életében. Az Ifjúmunkás szerkesztő-riportereként induló újságíró rövidesen a legismertebb erdélyi irodalmi folyóirat, az Igaz Szó kritikai rovatvezetője lett. A rendszerváltást követő napokban létrejövő Látó irodalmi folyóirat alapítója, majd főszerkesztője lett. Újságírói, írói és irodalomszervezői tevékenységével kitörülhetetlenül beírta nevét a romániai magyar irodalom történetébe.
Kántor Lajos, a Korunk című folyóirat 2008-ban nyugdíjba vonult főszerkesztője
A Korunk című folyóirat főszerkesztője, a folyóirat köré felépített intézményrendszer szervezőjeként fejtett ki színvonalas irodalmi, irodalomszervezői, művelődési és tudományos tevékenységet. Aktív résztvevője az erdélyi magyar közéletnek, valamint a magyar-román kölcsönös megismerést és párbeszédet szolgáló kezdeményezéseknek. Könyvei, kritikái, tanulmányai, közéleti és politikai publicisztikái az erdélyi magyarság maradandó értékei közé tartoznak.
Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja
A Diakóniai Központ 1995 óta végzi szerteágazó szociális tevékenységét Nagy Béla irányításával. Fogadja és szétosztja a külföldi segélyszállítmányokat, szeretetkonyhát működtet, 300-400 rászoruló heti ötszöri étkezését biztosítja. Évek óta saját pékséget is üzemeltet. Nyári táborokat szervez Kárpátalján, illetve - a testvérgyülekezetek segítségével - külföldön. 2003-ban kezdeményezte az öregek otthonának létrehozását, leányanya-otthon létrehozását is tervezik. Részt vett és részt vesz az árvízkárok elhárításában, 2005-ben létrehozták a Katasztrófaelhárítási Koordinációs Központot. Fontos szerepet játszanak a betegellátásban, egészségügyi központot szereltek fel.
Németh Ilona képzőművész, illusztrátor
A szlovákiai képzőművészeti élet meghatározó személyisége. Több mint egy évtizede az installáció műfajában tevékenykedik, munkáinak meghatározó eleme a természetes anyag, valamint a multimediális eszköztár. A '90-es évek közepén hanginstallációi és objektjei a posztfeminista diskurzus részévé váltak, legújabb műveiben a magánszféra és a nyilvánosság kapcsolatát fogalmazza meg, valamint ironikus felhanggal bírálja a média sztárkultuszát és sztárteremtő stratégiáját. Egyéni kiállításai eseményszámba mennek, állandó résztvevője a legjelentősebb szlovákiai és nemzetközi csoportos kiállításoknak. Több mint egy évtizede a csehországi és szlovákiai művészeti élet szervezője. Személyében nemcsak a magyar, hanem a közép-európai, sőt nemzetközi képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője részesül elismerésben.
Pátkai J. Róbert nyugalmazott evangélikus püspök
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején végzett tevékenysége miatt kényszerült elhagyni szülőhazáját. Angliába távozott, ahol 1957-ben megszervezte az Angliai Magyar Evangélikus Egyházat. Szolgálata mellett 43 éven át szervezte az angliai magyarság társadalmi, irodalmi és kulturális életét. Egyházi tevékenységét széleskörű elismerés kísérte, 1977-től nyugdíjba vonulásáig elnöke volt az Országos Evangélikus Egyháztanácsnak, 13 Nagy-Britanniában élő, különböző nemzetiségű evangélikus egyház országos összefogó szervezetének. 1957-től 2008-ig titkára volt a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének. Jelenleg is elnöke az Angliai Magyarok Országos Szövetségének. 15 éven át szerkesztője volt a negyedévente megjelenő Angliai Magyar Tükörnek, majd a lap megszüntével létrehozta az Októberi Tükör Évkönyvet. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Magyarországon és külföldön.
Tanyaszínház Polgárok Egyesülete
Az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói 1978-ban fogtak össze azzal a szándékkal, hogy a színházat olyan helyekre vigyék el, ahol a művészet ilyen fajtájával egyáltalán nem, vagy csak alig találkoznak az emberek. Az eltelt 30 évben színészgenerációk nőttek fel a Tanyaszínházban. A cél továbbra is ugyanaz maradt: a színház csodáját megosztani mindenkivel, aki kultúrára szomjazik. A Tanyaszínház mára már fészket rakott egy pici vajdasági faluban, Kavillóban, ahol elkészül az előadás és megtartják a bemutatót. Az évek folyamán a Tanyaszínház független szervezetté nőtte ki magát, több mint 200 tagja van, 600 előadást mutattak be - a vásári komédiáktól, Shakespeare-en át a musicalig - amelyeket közel félmillió néző látott.
Téka Alapítvány Szamosújvár
A mezőségi és szamosháti magyar szórvány egyik legismertebb alapítványa. A régió magyar közművelődési és oktatási életét korszerűen szervező, annak intézményes keretet biztosító alapítvány közösségfejlesztő programjainak elsőrendű célcsoportját a fiatalok jelentik. Hitvallásuk szerint globalizálódó világunkban a közművelődési szférának olyan értékek mellé kell állnia, amelyek egyaránt képviselik megtartó sajátosságainkat és az egyetemes folyamatokba való beilleszkedést.
Várady Béla, a kassai Thália Színház nyugalmazott színművésze
1951-59 között az Állami Faluszínház színművésze. 1959-1969 a komáromi Magyar Területi Színház színművésze. A kassai Thália Színház alapító tagja. 1971-81 között művészeti vezetőként vezette a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadát, majd 1993-as nyugdíjba vonulásáig vezető színészként dolgozott. Közel kétszáz hangjátékban és több szlovák és magyar filmben kapott szerepet. Az idén 75 éves művész pályafutása során többször is megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját, emellett számos kiemelkedő díjjal jutalmazták.
