Új év, új esélyek. Január elsején kicsit mindannyian úgy érezzük: idén tiszta lappal újrakezdhetjük, elérhetjük a céljainkat. A kínai új év februárban startol, a filmes szakma naptára pedig nagyjából a májusi Cannes-i Filmfesztiváltól kezdve számolja a soron következő szezont, ami egészen az Oscar-gáláig tart. Mindeközben persze a szemfülesek már csemegézhetnek Berlinben és a Sundance-en az újdonságok között, de a legtöbb „nagy” premiert nem véletlenül időzítik az év második felére: el ne felejtsék őket a szakmai zsűrik és a presztízsdíjak ítészei!
Átalakuló piac, derekasan küzdő mozik
Hollywood koronaékszere, az Oscar-díj fénye közel százéves történelme alatt nem halványult – dacára a gálát, a jelölési folyamatot és a nemegyszer önkényes módon kiválasztott nyerteseket övező botrányoknak. A szobrocskákat immáron kilencvenhatodik alkalommal osztják ki vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban. No de vajon mi alapján dől el, hogy a hatalmas filmes merítésből kik írhatják be a nevüket a filmtörténelembe?
A koronavírus 2020 márciusi berobbanása után a filmipar alapjaiban rengett meg: a mozik világszerte bezártak, sokan pedig egyenesen a klasszikus nagyvásznas mozizás végét jósolták. A karantén nyomán a forgatások leálltak, a stúdiók pedig félelmükben pont a legtöbb nézőt vonzó filmjeik bemutatóját halasztották el akár évekkel későbbre, nehogy túl nagyot bukjanak rajtuk. Kevesen vállalták be a rizikós premiert félgőzzel működő filmszínházakban.
Eközben a streamingcsatornák úgy megizmosodtak, mint egy szuperhősszerepre edző színész, a stúdiórendszer pedig átformálódott. A szakma a nyomás hatására irányt váltott: noha korábban Cannes például kitiltotta a Netflixet, ma már ugyanolyan teljes értékű versenyző egy streamingcsatorna által gyártott vagy forgalmazásra megvásárolt játékfilm. Két éve például így nyerhetett Oscart az Apple TV+ által (a sundance-es premierje után) megvett kis független alkotás, a CODA.
2022 a mozi visszatérését ünnepelte, 2023 pedig az írói és színészcéhek elhúzódó sztrájkja ellenére már alkotói és nézői oldalról is igazán kielégítő, eredeti ötletekkel teli év volt. Az amerikai újságíró-szervezetek díjátadói, az Arany Glóbusz és a BAFTA után már látszódni szoktak az erőviszonyok, és noha a legfőbb Oscar-esélyesekről már nyár óta beszélünk, akadnak olyan filmek is, amelyeknek az utóbbi hetekben-hónapokban sikerült belehúzniuk és növelniük a népszerűségüket.
Kiből lehet Oscar-jelölt?
Az Oscar-díjakról az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia szavaz. A szervezet jelenleg több mint tízezer iparági szakemberből áll, a tagság pedig 17 ágra oszlik, beleértve többek között például a színészek, rendezők, sminkesek, operatőrök, írók és producerek kategóriáit. Tagságra jelentkezni nem lehet, csak meglévő tag szponzorálhat valakit, az ajánlásokról pedig az akadémia kormányzótanácsa dönt.
Évről évre bővül a tagság: tavaly csaknem négyszáz bennfentes kapott meghívást, köztük Austin Butler, Paul Mescal, Ke Huy Quan, Stephanie Hsu, Taylor Swift és Keke Palmer – látszik tehát a fiatalításra és a diverzitásra való törekvés. Tavalyelőtt pedig a meghívottak között volt egyébként Rév Marcell operatőr is.
Az Oscar-díjra vonatkozó szavazási folyamat már jóval a jelölések bejelentése előtt megkezdődik. A 96. Oscarra az általános nevezési kategóriák beadási határideje november közepén járt le, az előzetes szavazás pedig 2023. december 14-én kezdődött. December végén bejelentették a szűkített listát, és ezt követően a tagok január 11. és 16. között szavazhattak a jelöltekre.
Az egyes díjkategóriák jelöltjeit az adott ágazat tagjai választják ki: a rendezői ág tagjai a legjobb rendező jelöltjeit, a vágók a vágók jelöltjeit és így tovább. Kakukktojás a legjobb film és a legjobb animációs film, amibe mindenki beleszólhat. A jelöltek kiválasztása után az akadémia minden tagja kategóriánként egy jelöltre szavazhat, és a legtöbb voks győz. A legjobb film esetében pedig a szavazók rangsorolják a jelölteket a kedvencüktől a legkevésbé szimpatikus versenyzőig, a legkevesebb szavazatot kapott film pedig kiesik. Ezt a folyamatot aztán addig ismétlik, amíg valamelyik jelölt az első számú szavazatok több mint ötven százalékát meg nem szerzi.
A legjobb nemzetközi játékfilm esetében külön jelölési szabályok érvényesek: itt a jelöltekre két körben szavaznak, a voksoláson pedig minden akadémiai tag részt vehet. Az első fordulóban titkos szavazással 15 jelöltből álló listát állítanak össze a pályázók közül, ezután újra szavaznak, hogy a listát a végső öt jelöltre szűkítsék. Ami dicséretes, hogy a szavazás második fordulójában a tagoknak meg kell nézniük a listán szereplő 15 nemzetközi filmet. Az utolsó lépés – és valljuk be, a lényeg – a győztesek kiválasztása: ekkor már az akadémia minden tagja szakágra való tekintet nélkül szavazhat az összes kategóriára, ezt a végső szavazást pedig online bonyolítják le.
Népszerűségi verseny
Az Oscar ugyan nem eladó, de kampányolni azért lehet és kell is érte. Régi igazság, hogy a komoly drámák, történelmi filmek és életrajzi alkotások helyzeti előnnyel indulnak a versenyben, és ha egy színész híres embert játszik, felismerhetetlenül átalakul a szerep kedvéért, netán tragikus sorsú a karaktere, azt Oscar nagyon csípi.
Akár egy jelölés is életeket változtathat meg, no de mennyit érhet számszerűsítve? A BBC tavalyi elemzése szerint ahhoz, hogy egy film eljusson a Dolby Színház áhított színpadáig, a stúdiók akár tízmillió dollárt (3,9 milliárd forintot) is elköltenek. A szobor eszmei értéke viszont felbecsülhetetlen, és a stúdiók jól tudják, hogy a szobrocska megkaparintásával az adott film bevételei exponenciálisan növekedhetnek majd – akár hosszú hónapokkal a premier után is. A cél érdekében a forgalmazók külön Oscar-tanácsadókat alkalmaznak, a csúcsidőszakban pedig valóságos turnéra küldik sztárjaikat: fotósorozatok és interjúk, vörös szőnyeges vonulgatások, valamint végeláthatatlan haknik és sztorizás népszerű show-műsorokban.
Egy kampány persze visszafelé is elsülhet. Emlékezzünk csak Austin Butlerre: az Elvis Presley-t egyébként remekül alakító fiatal színész olyannyira túlfeszítette a pózolást, hogy internetes mémmé vált: még idén is hírt adtak arról, hogy szakembert fogadott annak érdekében, hogy végre levetkőzze magáról az Elvis-hanglejtést. Oscart végül nem nyert, ahogy Lady Gaga sem, aki hasonlóan elkötelezett kampányt folytatott Ridley Scott A Gucci-ház című filmjének sajtóturnéján: bizarr interjúkban részletezte, hogyan élt az általa alakított Patrizia Reggianiként, a Maurizio Gucci meggyilkolásáért elítélt fekete özvegyként másfél évig. Elmondása szerint úgy került karakterbe, hogy párducnak képzelte magát a szállodai szobája padlóján ugrálva, és bizonyos volt abban is, hogy a Patrizia által küldött legyek követik őt a forgatáson.
Gagát nem, de a brit Andrea Riseborough-t jelölték tavaly a Leslie-nek című, alacsony költségvetésű filmben nyújtott alakításáért a legjobb színésznő Oscarjára, ám mindez nagyrészt a film ambiciózus készítői által folytatott nyomulásnak volt köszönhető. Olyan sztárok lobbiztak érte, mint Gwyneth Paltrow, Jennifer Aniston vagy Edward Norton, a közösségi oldalakon ráadásul többször összehasonlították a relatíve ismeretlen színésznőt vetélytársaival, ami ugyebár tilos.
Riseborough a hátszél dacára hoppon maradt, de 1999-ben John Madden Szerelmes Shakespeare című románca legyőzte Steven Spielberg filmjét, a Ryan közlegény megmentését. Az ok: Harvey Weinstein lejárató kampánya. A producer azt terjesztette, hogy a második világháborús dráma ereje az első tizenöt percében rejlik, amely sokkolóan mutatja be az 1944-es normandiai partraszállást, de a fennmaradó játékidőben a Ryan közlegény egy lapos mozi. A szavazók elbizonytalanodtak, Weinstein győzött. A tavalyi jelölési botrány kitörése után pedig ugyan elismerte a filmakadémia, hogy szükség van a mostani szabályozások felülvizsgálatára, ám egyelőre nem változtattak a rendszeren.
Bejöhet a papírforma?
Az idei Oscar-jelöltek listáját január 23-án jelentette be az akadémia. A legtöbb, 13 jelölést az Oppenheimer kapta, utána pedig a Szegény párák következik 11 -gyel. Barbie nyolc díjra esélyes, ám a film körül szintén kialakult egy kisebb botrány, mivel Greta Gerwig rendezőt és Margot Robbie főszereplőt nem nominálták. A mellőzés szerepel Jimmy Kimmel házigazda kedvcsináló klipjében is:
2023-ban a világ megőrült attól, hogy egy napon mutatták be a mozik a Barbie-t és az Oppenheimert: ez a nap Barbenheimerként vonult be történelembe az internetes mémgyártók legnagyobb örömére. A két film irtó sikeres lett, tömegeket vonzott a filmszínházakba, ráadásul még a kritikusok is rajongtak értük. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a legjobb film díja az Oppenheimernél fog kikötni, és Christopher Nolan is kap végre egy rendezői szobrot, de labdába rúghat még az Arany Glóbusz vígjátéki fődíját elhozó Szegény párák is, valamint Martin Scorsese történelmi tablója, a Megfojtott virágok is favorit – leginkább a legjobb színésznő kategóriában.
Idén Mihalek Zsuzsáért, a Szegény párák díszletének berendezőjéért izgulhatunk, akit megosztva jelöltek. Mihalek és a látványtervező csapat korábban már elhozta a BAFTA-díjat, és sokak szerint az Oscar-díjra is esélyes. 2022-ben egyébként már volt magyar siker a kategóriában: Sipos Zsuzsanna a Dűne berendezőjeként vihette haza az aranyszobrocskát – a Szegény párák káprázatos és részletgazdag látványvilágát elnézve pedig Mihaleknek is nagy esélye van a győzelemre.
A Disney+ élőben fogja közvetíteni az Oscar-gálát: a vörös szőnyeges bevonulás magyar idő szerint vasárnap este 23.30-kor kezdődik.
