Költő gitárral - LEONARD COHEN: LIVE IN LONDON

Egyéb


leonardcohen_velence_k_epa20090804003.jpg
Leonard Cohen, velencei koncertjén

Cohen 74 éves, a koncertfelvételt mégsem a búcsú szomorkás hangulata, hanem a viszontlátás egy estén át tartó önfeledt öröme lengi be. Két és fél órán át énekli klasszikusait (Everybody knows, In my secret life, Who by fire), amelyekből oly sok van, hogy számos sajnos ki kell, hogy maradjon. Feltűnik Suzanne és Marianne, mintha csak saját régi szerelmeinket látnánk viszont. A First we take Manhattan mindig is sötét világvége-hangulatot idézett, mégis a ritmus ereje olyan ütemes tapsra készteti a közönséget, ami szinte popslágerré változtatja. A dalok gyakran új hangszereléssel (balalajka, citera, szaxofon), néha merőben új értelmezésben (Bird on the wire, Thousand kisses deep), mint mindig, jellegzetes, kellemes, bársonyos hangján, de  talán még soha ilyen jól nem énekelve szólalnak meg.

 
Amikor 2008-ban, a fiatal csapatok által uralt Glastonbury rockfesztiválon megrendítő előadásával visszabirtokolta Jeff Buckleytól Hallelujah című saját klasszikusát, nyilvánvalóvá tette, hogy több évtizedes dalainak mondanivalója még mindig aktuális, mély és igaz. A koncert záródalai az If it be your will fohásza (amelyet a Cohent a turnén kísérő The Web Sisters ad elő), a Closing time, és szemtelen módon az I tried to leave you. "Megpróbál itt hagyni" minket, de szerencsére nem sikerül. A búcsúdal egy ima, a Whither Thou Goest, amelyet a koncert valamennyi szereplője olyan himnikus erővel énekel együtt, hogy a hallgató a mennyország kapujában érezheti magát.
 
A dvd és cd hanganyaga megegyezik. Egyszerű, a 80-as évek koncertfelvételeit idézi, vágás és show-elemek nélkül, az előadóra és zenéjére koncentrálva. Cohen a tisztelet és alázatosság köntösében, fiatalos charme-jával mégis olyan one-man-showt varázsol a színpadra, hogy alig várjuk a pillanatot, amikor augusztusban végre élőben hallhatjuk és láthatjuk Magyarországon is.
 
Ellentétben Johnny Cash utolsó vagy Neil Diamond legutóbbi albumaival, Cohen nem temeti fájdalmasan a régi emlékeket, hanem örömmel gondol vissza rájuk. Hangja és üzenete ma is fiatalosan pimasz, kora és tapasztalata tiszteletet ébresztő (sosem parancsoló). Leonard Cohen lelkileg készen áll akár a legvégső búcsúra is, de szerencsére még egyáltalán nincs szándékában elköszönni.