Bartók ünnep

"1881-ben születtem Nagyszentmiklóson. Édesapám a földművesiskola tanára, majd igazgatója volt - írja abban az önélatrajzban, melyet 1927. szeptemberében közölt egy budapesti folyóirat. Hétéves gyerek voltam, amikor meghalt az apám.... Szegény emberek voltunk nagyon, az édesanyám itt maradt velem, az édesapám után járó csekély nyugdíjból éltünk..."
Nagyszentmiklós, 1886. - az iskolamester úr házából gordonkaszó halltszik. Aztán más hangszerek is beleszólnak... Próbál a zenekar mondják egymásnak a falusiak nagy várakozással.
"Ez volt az első alkalom, hogy a kicsi Béla orchester zenét hallhatott - olvassuk a Mama emlékezéseiben - Ekkor már nem volt nyugta, és megkért, tanítsam zongorázni... Nem igen akartam, mert gyenge szervezetű gyerek volt, de olyannyira kért, hogy mégis elkezdtem az oktatását. Március 25-én, éppen az ötödik születésnapján kezdtük a tanulást, és április 23-án, Béla napkor egy kis négykezessel lepett meg minket."

A bécsi konzervatórium helyett a magyart választotta, és a zeneakadémiai évek alatt magába szívott minden megtanulhatót és átélhetőt.
(Csárdás macabre, Kossuth szimfonikus költemény) Első magyaroskodó kompozícióit félretéve a csodaszarvas nyomába eredt tiszta forrást keresni. Sok erőfeszítéssel, rengeteg munkával fedezte fel a civilizációtól érintetlen zenei anyagot.

(Kékszakállú, Csodálatos mandarin, Fából faragott királyfi) Volt aztán népszerűtlen, nevezték hazafiatlannak, kompromittáltsága miatt a zeneakadémiáról, sőt a zenei életből is el akarták távolítani.
(Táncszvit, Cantata Profana) A legnagyobb jelentőségű művek sora kezdődik, de ezidőre esnek nagy zongoraművészi sikerei is. Külföldi utak, tudományos munka, nagyszerű költői alkotások láza, és elkeserítő viszonyokkal folytatott meddő harc.
(Hegedűverseny, Divertimento, Mikrokozmosz) Aztán - "borzalmas idők voltak azok, amikor Ausztriát megtámadták... közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek... tulajdonképpen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak, ameddig még lehet..." 1940. őszén utoljára ment ki a Zeneakadémia hangversenydobogójára.
New York - "sosem hittem volna, hogy ez lesz pályafutásom vége." (Concerto) Egyetlen nagy érzésről zokog az egyetlen szívbemarkoló fájdalmas téma - a honvágy elégiája ez.
(III.zongoraverseny, Szólóhegedű szonáta) "Csak azt sajnálom, hogy teli poggyásszal kell elmennem" - mondta orvosának. "Temetésem a legegyszerűbben történjék...."

Március 24-én a Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepel Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából Bartók I. hegedűversenyével, I. zongoraversenyével és a Concerto-val. A szólisták Kelemen Barnabás (hegedű), Ránki Dezső (zongora), Kocsis Zoltán vezényel.

Március 25-én a Hagyományok Házában népzenei ihletésű kompozíciók, Bartók-művek népzenei forrásai szólalnak meg a Fonó Zenekar, Balogh Kálmán (cimbalom), Szabadi Vilmos (hegedű), Homor Zsuzsanna (zongora), Herczku Ágines (ének), Djerdj Tímea (zongora), és a Tomkins Énekegyüttes előadásában.

A Magyar Rádió is ünnepel, a Márványteremben Ábrahám Márta hegedül, Zsoldos Bálint zongorázik Bartók műveiből. A 6-os stúdióban Krausz Adrienne (zongora) Bartók-estjét hallhatják.

A Bartók Emlékház ünnepi hangversenye elmarad.