Magyarország a keleti és a nyugati kereszténység érintkezési pontján jött létre. A Magyar Királyságban a latin rítus terjedt el, de a történetírás újabb eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az ország ezeréves történelme során mindvégig jelen volt a bizánci rítus és az ehhez kapcsolódó liturgikus kultúra és egyházi zene is. A 14. századtól Magyarország észak-keleti területein ? a mai Kárpátalján ? ez a kultúra meghatározója lett a ruszin nép mindennapi lelki és hitéletének. A Szent Efrém Férfikar legfőbb célja az, hogy a zeneszerető világgal megismertesse a hazai bizánci zenekultúra értékeit, valamint Magyarországon is szélesebb körben ismertté tegye és terjessze a Keleti Egyház liturgikus zenéjének lenyűgöző alkotásait. Az első két kompozíció: két részlet a görög-bizánci zenei hagyomány hatalmas tárházából. Ez a zenei tradíció volt alapja a hazai liturgikus énekkultúrának is. A kórus Nektarios püspök Istenszülőhöz írt himnuszával vonul be, majd egy feltámadási tropárt énekel. A koncert folytatásaként a magyarországi bizánci rítusú zenére döntő hatást gyakorló szláv egyházi énekkultúra alkotásai következnek: elsőként Izaiás próféta éneke Dmitrij Bortnyanszkij feldolgozásában. A Szent Efrém Férfikar tagjainak többsége szólista erényekkel is bíró énekes, ezért a repertoárban szerepelnek szólistára és kórusra írott művek is. Ilyen a bolgár Dobri Hrisztov és az ukrán Sztaniszlav Ljudkevics egy-egy nagy hatású kompozíciója. Két klasszikus mű zárja a hangverseny első felét: Bortnyanszkij Te Deuma és Rachmaninov: Vesperás című kórusciklusának egy részlete, a Kelet ?Ave Maria?-jának férfikari átdolgozása. A koncertfelvétel második része igazi ritkasággal, Liszt Ferenc egyetlen szláv nyelvű egyházi kompozíciója indul, amelyet a szerző a szlávok apostolai, Szent Cirill és Metód tiszteletére írt 1863-ban Rómában, a két szent pannóniai és morvaországi működésének 1000 éves évfordulójára. Ezt követi az orosz mester, Pavel Csesznokov Esti áldozat című műve basszus szólóval, majd az ukrán kortárs zeneszerző, Leszja Dicsko szoprán szólóra és férfikarra írt liturgiájából (1991) hangzik föl az ősi Háromszorszent ének, a Triszagion. Boksay János, a neves kárpátaljai ruszin pap és egyházzenész kéziratban fönnmaradt liturgiáját (1921) a Szent Efrém Bizánci Férfikar előadásában a Hungaroton Classic 2004-ben már kiadta (HCD 32315). Most a zárórész hangzik el e műből, liturgikus formában, a papi és a diakonusi fennhangokkal együtt. A hangverseny utolsó perceit Bubnó Tamás művészeti vezető gyermekkori élményein alapuló paraliturgikus darabja vezeti be, amelyben a szerző a szülőföld, az észak-magyarországi Abaúj megye ruszin, cigány és magyar lakosságának karácsonyi folklórjából merít. Befejezésül a száműzetés híres zsoltárának sorai hangzanak fel Szergej Jekimov szentpétervári kortárs komponista nagy hatású művében: Babilon folyóvizei mellett ültünk és sírtunk? A Szent Efrém Férfikar ráadásként gyakran énekli Bubnó László feldolgozásában az agg Simeon próféta énekét: Most bocsátod el Uram a te szolgádat, a te igéd szerint, békességben. Ezzel az ősi himnusszal búcsúzik a kórus közönségétől.
