Tárlat a Wagner-fesztivál legsötétebb korszakáról

Zene

Hannes Heer történész, Jürgen Kesting zenei újságíró, valamint az installáció tervezője, Peter Schmidt először 2006-ban Hamburgban mutatta be a kiállítás anyagát, amit később több német nagyvárosban is elvittek - olvasható a német város honlapján. A tárlat sorra veszi, milyen tisztogatásokra került sor Németországban 1933 és 1939 között. A német operaházakban több mint ezer zsidó vagy politikailag elfogadhatatlannak minősített énekest vagy muzsikust tiltottak el a fellépéstől. A tárlat  visszatekint az ünnepi játékok korai periódusáig és rávilágít arra is, hogy Cosima, Wagner özvegye, aki a zeneszerző halála után vezette a fesztivált, többször tett antiszemita kijelentéseket. Siegfried Wagner 1908-ban vette át a fesztivál vezetését és anyja szellemében folytatta a munkát. A kiállítás létrehozói összesen 53 olyan művész dokumentumait lelték meg, akiket faji vagy politikai okokból üldöztek, közülük tizenkét művészt deportáltak.


images_34d25221bdf940f1ac7ae164611a4858.jpg
 
 

Az október 14-ig látható tárlat az idei ünnepi játékok keretében a bayreuthi városházán nyílt meg július 22-én. A fesztivál július 18-án A bolygó hollandival vette kezdetét, aminek színrevitele kapcsán a bemutatón karmesterként közműködő Christian Thielemann megjegyezte, tisztelettel kell bánni a Zöld Dombon álló Bayreuthi Fesztiválpalota koncerttermével és ennek az elvárásnak a Jan Philipp Gloger rendezte darab teljesen meg is felelt. Thielemann dicsérte a 31 éves rendező interpretációját, ami elkerülte az "akusztikai balesteket" és azt is kiemelte, hogy a próbákon kitűnően sikerült együttműködnie a holland rendezővel. A német színházakban gyakran foglalkoztatott Gloger első operarendezése a Figaro házassága volt még 2010-ben Augsburgban, ezt Händel Alcinája követte 2011-ben a drezdai Semperoperben, 2013-ban pedig Mozart Idomeneóját viszi színre a frankfurti operaházban.